Tudósok kimutatták, hogy éghajlatváltozás hatásai Kubában már befolyásolják a mezőgazdasági ágazatot.
Az emelkedő hőmérséklet módosítja néhány növény élettani funkcióit – az éghajlatváltozás ezen következménye kevésbé megjósolható, mint az erősebb és gyakrabban lecsapó hurrikánok, de ugyanolyan káros az élelmiszer-termelésre.
A cucurbitaceae család olyan trópusi fajaiban, „mint a squash [egyfajta tök – a szerk.] vagy az uborka,” a beporzás megszakad, ha a virágzási időszakban a normálisnál melegebb van, magyarázta el Sergio Rodríguez kubai agronómus a Tierraméricának.
Amikor a nőnemű squash virág készen áll arra, hogy beporozzák, a hímnemű virág virágporát méhek juttatják el a nőnemű virág közepén található bibébe. De ha túl meleg van, a bibén lévő ragadós édes anyag kiszárad, a virágpor nem tud odaragadni, és nem fog termés fejlődni.
„Amikor a beporzás nem működik megfelelően és csökken a termés, gyakran nem értjük ennek okait” – mondta Rodríguez, a Kubai Országos Trópusi Gyökérzöldségek Kutatóintézetének (INIVIT) igazgatója. „Ez azért van, mert a magasabb hőmérséklet vagy az aszályok az éghajlatváltozás összetettebb hatásai a klímaváltozásnak.”
Az elmúlt néhány évben a nyarak hosszabbak, a telek pedig rövidebbek és enyhébbek lettek ebben a karibi szigetországban, jelentik a tudósok. A hőmérséklet emelkedik, amihez a mezőgazdasági stratégiáknak alkalmazkodniuk kell.
Tanulmányok azt jelzik, hogy az évszázad végére az átlaghőmérséklet 1,6-2,5 fok közötti mértékben emelkedhet. Ennek a legsúlyosabb hatása pedig a mezőgazdasági hozamok visszaesése lehet.
Rafael González, az ország közepén lévő Villa Clara tartomány Manicaragua önkormányzat campesinója vagyis kis gazdálkodója, a Tierraméricának elmondta, hogy „mindenből termelni egy kicsit” a legjobb módja annak, hogy átvészeljék a magasabb hőmérsékletet, a változó csapadékmintázatokat és az intenzívebb trópusi viharokat.
„Ha aszály van, akkor vannak „viandáink” (gumók és keményítőtartalmú növények), amelyek jobban alkalmazkodnak azokhoz a körülményekhez, és vannak másfajta terményeink, amelyek pedig jobban ellenállnak a viharoknak. Nincs jobb a változatosságnál” – mondta González, aki az Ignacio Pérez Rivas Hitel- és Szolgáltatásnyújtó Szövetkezethez tartozik, amelynek 130 tagja van, köztük 30 nő.
A kasszavát – a Karib-térség egyik fő növényét – rosszul érinti egy szokatlanul hideg tél, mondta González. „Keresnünk kell alkalmazkodóbb fajtáit.”
A Rodríguez által vezetett szintén Villa Clarában található intézet feladata, hogy olyan növényeket kutasson fel, amelyek alkalmazkodóbbak az intenzív hőséggel, a gyakori aszályok, hurrikánok valamint új kártevők és betegségek ellen.
Az INIVIT-nek van egy csíraplazma-bankja 650 fajta édesburgonya, 512 fajta kasszava, 327 fajta banán és útifű, 120 fajta jamgyökér és 152 fajta malaga, más néven taro gyökér vetőmagjaival, dugványaival, gyökereivel és gumóival.
Ezek a források „olyan erőt képviselnek, amelyek segítenek az országnak megküzdeni a csapásokkal” – mondta Rodríguez.
A kasszava és az útifű, amit „plátano burrónak” is hívnak ellenáll az aszálynak, míg a taro gyökér, az édesburgonya, a squash és a jamgyökér egy hurrikán csapása után is képes az élelmiszer-termelésre, mivel a földhöz közel helyezkednek el, és jobban ellen tudnak állni az erős szélnek, mutatott rá.
„De továbbra is keresnünk kell azokat az új klónokat, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a körülmények szélesebb skálájához, illetve azokat a fajtákat, amelyek kedvezőtlen éghajlati viszonyok mellett is optimális termést hoznak. Az utóbbi esetben a hozamok talán alacsonyabbak, de az alkalmazkodóképesség enyhíti ezt a hatást” – mondta.
Ennek érdekében a növények különböző fajtáit eltérő éghajlati körülmények között kell tanulmányozni, hogy felmérjék a speciális viszonyokhoz, talajfajtákhoz, csapadékmintázatok, minimum és maximum hőmérsékletekhez való alkalmazkodóképességüket, magyarázta.
A vetőmagok kulcsfontosságúak. „Ha minőségi vetőmagot használsz, akkor az éghajlatváltozás hatásai kevésbé lesznek jelentősek. Mindig elmondjuk a gazdáknak, hogy egy jó vetőmag nem használódik el. Ez egy befektetés, ami később megtérül” – mondta Rodríguez.
A Kubában termesztett gumók, gyökerek, útifűk és banánok több mint 70 százaléka az INIVIT-től származik, vagy az ajánlotta. „A maradék 30 százalék a campesino hagyományból van. Vannak helyi változatok, amelyek nagyon jól alkalmazkodnak bizonyos talajfajtákhoz és éghajlatokhoz” – mondta.
2012-ben úgy tűnt, hogy minden jól alakul Rubén Torres babtermését illetően, akinek a földje Santa Clara, Villa Clara tartomány fővárosa közelében helyezkedik el. De a normálisnál magasabb hőmérséklet miatt a betakarított mennyiség kevesebb lett a vártnál.
Másrészről viszont „rizsnek szüksége van a magas hőmérsékletre a virágzásakor” – mondta Torres a Tierraméricának.
Most rizst, a kubai étrend egyik alapélelmiszerét termeszti, és azt mondja, hogy a termelékenysége – nyolc tonna hektáronként – jó.
Rodrigo Morales a Havanna tartomány melletti Mayabeque tartományban él. Ő és más a közelben gazdálkodó campesinók, megjegyezték, hogy a hosszabb és forróbb nyarak rossz hatással vannak a fokhagyma-, hagyma- és babtermésre, illetve az olyan gyümölcsökre, mint a guayaba.
Eme éghajlati jelenség nyomása alatt kell a kubai mezőgazdaságnak növelnie a termelékenységet, hogy csökkentsék az élelmiszer-importot, ami ebben a minisztertanács alelnöke, Marino Murillo a hónap elején tett beszámolója szerint az évben kétmilliárd dollárba került.
„Nyugtalanítónak” nevezte a tényt, hogy a mezőgazdaság a GDP mindössze három százalékát teszi ki, úgy, hogy 960 ezer munkást – köztük 300 ezer olyat, aki közvetlenül nem vesz részt a termelésben – foglalkoztat a 11,2 milliós országban.
Ha a cukornádat nem vesszük figyelembe, akkor a mezőgazdasági termelés ez év első három hónapjában 7,8 százalékkal esett vissza, a 2010-es év első negyedévéhez képest, derül ki a nemzeti statisztikai hivatal legújabb számaiból.
*Ez a cikk eredetileg a Tierramérica hálózatához tartozó latin-amerikai újságokban jelent meg.
Patricia Grogg
Forrás: IPS