Az Amnesty International azt állítja, hogy a chilei biztonsági erők szándékosan okoztak sérüléseket a tömegtüntetéseken résztvevő embereknek. A jogvédő szervezet szerint ezzel az volt a céljuk, hogy eltántorítsák őket a további tiltakozó akcióktól. A túlzott rendőri erő alkalmazása öt ember halálát okozta, több ezer ember súlyosan megsérült, valamint kínzást és szexuális visszaéléseket követtek el a tüntetők ellen, áll a jelentésben.

„Ezek nem elszigetelt esetek” – nyilatkozta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International az amerikai kontinensért felelős igazgatója. „A chilei biztonsági erők célja világos: sérüléseket okozni a tüntetőknek, hogy hagyják abba a tiltakozást” – fogalmazott.

Eddig már több mint kétszáz súlyos szemsérülés történt a tüntetések során - Fotó: Reuters

A tüntetők társadalmi reformokat követelnek, és új alkotmányt szeretnének az Augusto Pinochet diktatúrájától megörökölt alaptörvény helyett. A kormány bejelentette, hogy népszavazást fog tartani a kérdésről. A tüntetések során huszonkét ember meghalt, és több mint kétezer-háromszázan megsérültek.

Mit állít az Amnesty International?

Az elnök parancsnoksága alatt álló biztonsági erők – elsősorban a hadsereg és az országos rendőrség – számos támadást hajtott végre, amelyek során szükségtelen és túlzott erőt alkalmaztak azzal a szándékkal, hogy sérüléseket okozzanak és megbüntessék a tüntetőket, állítja a jelentés. A haláleseteket és a sérüléseket szándékosan okozták, mert így akarják az embereket elrettenteni az utcára vonulástól, mondja a szervezet.

„Ezek nem elszigetelt vagy szórványos esetek. Nem arról van szó, hogy van néhány renitens elem a rendfenntartó erők között. Ezek tartós támadások az ország különböző részein” – mondta Guevara-Rosas.

A dokumentum kiemeli a rengeteg súlyos szemsérülést, amelyek némelyike a látás elvesztését okozta. Több mint kétszázhetven dokumentált szemsérüléssel járó eset van, amelyeket gumilövedékek és könnygázpatronok okoztak. Számos áldozat azt állítja, hogy a biztonsági erők szándékosan a szemeikre céloztak, hogy megvakítsák őket.

Sebastián Piñera elismerte, hogy a biztonsági erők egyes esetekben figyelmen kívül hagyhatták a tömegtüntetésekbe való beavatkozásokra vonatkozó szabályokat.

Miért tüntetnek az emberek?

A tüntetések eredetileg a fővárosi metróhálózat viteldíjainak emelése miatt robbantak ki, de gyorsan szétterjedtek az országban, és a nagyfokú egyenlőtlenség, a drága egészségügyi ellátás és az alulfinanszírozott oktatás elleni általánosabb tiltakozásokká nőtték ki magukat.

A biztonsági erők részéről tapasztalt durva elnyomás tovább fokozta a tüntetők dühét, ahogyan Piñera elnök reakciója is, aki szükségállapotot hirdetett, és kijelentette, hogy az országban „háború dúl”. Azóta békülékenyebb hangnemet ütött meg, és vasárnap ezt mondta: „Ha az emberek ezt akarják, akkor lépéseket teszünk egy új alkotmány felé, ami az első ilyen lesz a demokráciában.”

Az 1980-ban életbe lépett jelenlegi alkotmányra a neoliberális gazdaságpolitikát és a katolikus értékeket favorizáló katonai diktatúra maradványaként tekintenek. Bár 1980 óta néhányszor módosították, sok chilei úgy véli, hogy ezek nem voltak elegendőek a dokumentum modernizálásához. Azt követelik, hogy az állam vállaljon aktívabb szerepet a közegészségügy és az oktatás biztosításában.

A kormányzat és az ellenzéki pártok pénteken kötött megállapodásának értelmében, 2020 áprilisában népszavazást fognak tartani, amelyen a chileieket arról kérdezik majd, hogy akarnak-e új alkotmányt, és ha igen, akkor azt hogyan készítsék elő.

A népszavazás tervének bejelentése azonban nem csillapította le a tüntetéseket Santiagóban, ahol a tiltakozók újra összegyűltek a Plaza Italián, és kisebb csoportok összecsaptak a rendőrséggel.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság