Evo Morales, Bolívia baloldali elnöke bírálta Brazília új szélsőjobboldali vezetője, Jair Bolsonaro egyik szövetségesét. Az eset jól rávilágít azokra az új ideológiai törésvonalakra, amelyek azt követően vannak kialakulóban Latin-Amerikában, hogy a baloldali „rózsaszín dagályt” kikezdte egy konzervatív ellenáramlat.

Rodrigo Amorim, Bolsonaro Szociálliberális Pártjának frissen megválasztott kongresszusi képviselője lekicsinylően beszélt egy városi őslakos közösségről, amely beköltözött egy használaton kívüli őslakos múzeum épületébe Rio de Janeiro északi részén.

Evo Morales visszaszólt Bolsonaro szövetségesének, de a brazil elnökkel igyekszik nem összeveszni - Fotó: David Mercado/Reuters

„Ha valaki szereti az indiánokat, akkor menjen Bolíviába – amit, amellett, hogy kommunista, egy indián vezet” – jelentette ki Amorim egy az O Globo újságnak adott pénteki interjújában.

Morales, akit 2005-ben Bolívia első őslakos elnökének választottak meg, nem hagyta szó nélkül a megjegyzést. „Sajnálatos, hogy visszatért a fehér felsőbbrendűséget (KKK) hirdető ideológia” a térségbe, írta a Twitteren, és ezt a fajta gondolkodást Donald Trump kormányzatára jellemző idegengyűlölet kivetülésének nevezte.

„Az intoleranciával és diszkriminációval küzdő őslakos népek a tiszteletet és az integrációt szorgalmazzák. Ugyanolyan jogok illetnek meg bennünket is, mert mi is ugyanannak a Földanyának a gyermekei vagyunk” – tette hozzá Morales.

A sajátos baloldal-ellenes hadjáratot hirdető Bolsonaro híres arról, hogy ellenségesen viszonyul a kisebbségekhez, és őt magát is brazíliai fekete és őslakos közösségekkel szembeni rasszizmussal vádolják. A választási kampány során adott interjúiban Bolsonaro többször hasonlította a törzsi életformát folytató őslakosokat az állatkerti állatokhoz.

Morales azonban – aki egyik utolsó túlélője a latin-amerikai „rózsaszín dagály” elnöki generációjának, amelybe Bolsonaro baloldali ősellensége, Lula is tartozott – vigyázott arra, hogy szavait Amorimnak, és ne Brazília új szélsőjobboldali elnökének címezze.

A hatalmas ideológiai különbségek ellenére Morales részt vett Bolsonaro január 1-i beiktatásán. Szakértők szerint ennek magyarázata az, hogy Bolívia rá van szorulva szomszédjára. Bolívia földgázának körülbelül felét Brazíliába exportálja, és a két ország közötti hosszú távú ellátási szerződés idén fog lejárni, ami azt jelenti, hogy Morales személyes érzelmeitől függetlenül nem nagyon szeretne keresztbe tenni Bolsonarónak.

Morales diplomatikusan fogalmazott Brazíliavárosból való visszatérése után, és azt mondta, hogy nekik kettejüknek „kötelességük együttműködniük országaik érdekében”.

„Bolívia és Brazília az idők végezetéig szomszédok lesznek” – írta Morales a Twitteren egy olyan videó mellett, amelyen két kézzel ráz kezet Bolsonaróval.

Bolsonaro – aki azzal dühítette fel az aktivistákat, hogy jóváhagyta, hogy Brazília őslakos rezervátumait nyissák meg a fejlődés előtt – többször is nyilvánosan Moralesre hivatkozva igyekezett igazolni az ilyen közösségekkel kapcsolatos vitatott terveit.

„Bolíviában, ami itt van a szomszédban, van egy indián, aki elnök” – mondta egy internetes rádióban a követőinek nem sokkal a beiktatása előtt. „Akkor miért kellene az indiánokat itt, Brazíliában, úgy kezelni, mint az ősembereket?”

„Beszéltem indiánokkal. Mit akarnak az indiánok? A nagy többsége azoknak, akikkel beszéltem, ezeket mondta: elektromos áramot akarnak, internetet akarnak, orvosokat, fogorvosokat akarnak, (…) focizni akarnak, autókat akarnak, moziba, színházba akarnak járni. Pont ugyanolyan emberek, mint mi.”

Írta: Tom Phillips

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság