Egy szellemileg sérült ember ügye rávilágított azokra a bűncselekményekre, amelyeket a kolumbiai hadsereg anyagi haszonszerzés miatt követett el.

A kolumbiai katonák, akik megölték Leonardo Porrast súlyos hibát követtek el, amikor álcázni akarták a bűncselekményt. Luz María Bernal, Leonardo édesanyja erőfeszítéseinek köszönhetően az ügy egy sötét tervet leplezett le a kolumbiai hadseregen belül: a falsos positivókét („tévesen pozitívok” – a szerk.).

A hadsereg katonái fiatalokat raboltak el, öltek meg és álcáztak gerillának, hogy így jussanak hozzá Álvaro Uribe kormányának (2002-2010) titkos jutalmához. Az államügyészség 4.716 olyan gyilkosságról tud, amelyet feltételezhetően az állami erők követtek el.

Bernal és más soachai (az első körzet, ahol az ilyen bűncselekmények kiderültek) anyák azóta a büntetlenség ellen harcolnak. Nemzetközi megfigyelők elítélték az állam közömbösségét, sőt cinkosságát ezekben a tömeges bűncselekményekben.

„Szóval maga a narkógerilla parancsnok anyja” – mondta neki az ocañai kerületi ügyész. „Nem, uram. Én Leonardo Porras Bernal anyja vagyok” – válaszolt ő.

Luz María Bernal szellemileg sérült fia is a kolumbiai hadseregnek esett áldozatul - Fotó: M. C. YE. G

„Így van. A maga fia egy fegyveres csoportot vezetett” – mondta a kerületi ügyész. „Tűzharcba keveredtek a 15. gyalogsági zászlóaljjal, és ő az összetűzésben életét vesztette. Terepszínű öltözéket viselt, és egy 9 milliméteres pisztoly volt a jobb kezében. A bizonyítékok azt mutatják, hogy tüzelt a fegyverből.”

Bernal azt felelte, hogy a fia, a 26 éves Leonardo szellemi sérülten jött a világra, és az értelmi képességei egy nyolcéves gyermekének feleltek meg. Nem tudott írni és olvasni, és igazolása volt róla, hogy a szellemi kapacitása 53 százalékos.

Testének jobboldala le volt bénulva, így az a keze is, amiben állítólag a fegyvert tartotta. Január 8-án tűnt el otthonról, és 12-én ölték meg az otthonától 700 kilométerre. Hogy lehetett volna egy gerillaosztag parancsnoka?

„Nem tudom, asszonyom, ezt állítja a katonai jelentés” – mondta a kerületi ügyész. Bernal nem engedték, hogy megnézze gyermeke holttestét a tömegsírban. Körülbelül húsz katona volt jelen a kihantolásánál, és az édesanyjának egy lezárt koporsót adtak oda.

Másfél évvel később, amikor a nyomozás során felnyitották a koporsót, azt látták, hogy csak egy emberi törzset tartalmaz hat csigolyával, valamint egy koponyát az agy helyén egy inggel. A maradványok Leonardo Porraséi voltak.

Ez csak az egy eset volt, ami a falsos positivók botrányából kiderült: a kolumbiai hadsereg tagjai nyomornegyedekben élő fiatalokat raboltak el, elvitték őket az otthonuktól több száz kilométerrel arrébb, ott megölték őket, és úgy állították be, mintha harc közben megölt gerillák lennének, hogy begyűjtsék az Uribe-kormány által létrehozott titkos jutalmakat.

A „falsos positivos” kifejezés a gyártott bizonyítékokra utal. Tizenkilenc asszony, akiknek fiaikat a hadsereg 2008 elején elrabolta és megölte, megalapította a Soacha Anyái csoportot, hogy igazságot követeljenek a hatóságoktól.

2013-ra, az államügyész 4.716 gyilkossági ügyet nyújtott be, amelyet feltételezhetően állami erők követtek el (közülük 3.925-en voltak falsos positivók).

Történelmi ítélet

Bernal és a többi anya kitartása eredményeképpen 2013. július 31-én a Legfelsőbb Bíróság a Leonardo haláláért felelős hat katonát 51 év börtönbüntetésre ítélte.

Írta: Ander Izaguirre-El País

Forrás: La Razón (Edición Impresa)

Fordította: Latin-Amerika Társaság