Barack Obama elnök legközelebbi szövetségesei nyomására kénytelen engedni, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja az állampolgársággal nem rendelkező emberek deportálására indított programját.

Az elnök – akit a La Raza Országos Tanács nevű hispano emberi jogi szervezet csak „deporter-in-chiefként” emlegetnek – engedélyezte belbiztonsági miniszterének, Jeh Johnsonnak, hogy vizsgálja felül a program működését.

Obama elnöksége során eddig csaknem kétmillió embert deportáltak az országból, ezzel számtalan családot szakítva szét. Johnson úgy nyilatkozott, hogy ezentúl a törvényeket úgy kívánják érvényesíteni, hogy azzal nem sértenek meg más jogokat.

Az elnök már egy ideje keresi a helyzet tartós jogi megoldását, és a kongresszus hispano tagjai is egyre türelmetlenebbek amiatt, hogy Obama eddig nem tudta meggyőzni a republikánusokat arról, hogy ők is vállaljanak ebben szerepet.

Miután az elnök szövetségesének számító illinoisi demokrata képviselőt, Luis Gutiérrez az elnököt támadva a képviselőházban is megismételte a „deporter-in-chief” kifejezést, Obama meghívta őt és a kongresszus Hispano Caucusának két másik tagját a Fehér Házba csütörtök estére.

Az elnök az új kezdeményezését azután jelentette be, hogy egy héttel korábban úgy nyilatkozott, hogy az ő hatáskörét meghaladja a kitoloncolások kérdése. Annak ellenére, hogy még mindig nagyon elkötelezettnek tűnik a bevándorlási törvény megváltoztatása mellett, Obama elkezdett megvizsgálni más lehetőségeket is.

„Az elnök hangsúlyozta mély aggodalmát a hiányos bevándorlási törvényünk miatt szétszakított sok család fájdalma miatt” – nyilatkozta Jay Carney, sajtótitkár.

„Világos, hogy a közösségünk kérése eljutott az elnökhöz” – felelte egy kérdésre Gutiérrez, aki hozzátette azt is, hogy ebben a kérdésben „a Fehér Ház túl sokáig aludt”.

Obama korábban azt nyilatkozta, hogy második ciklusának egyik prioritása lesz a bevándorlási törvény megváltoztatása, és a kétpárti kongresszus is lehetségesnek tűnt, miután a republikánusok 2012-ben elvesztették hispano szavazóik többségét. A szenátus tavaly erős kétpárti támogatással fogadott el egy átfogó törvényjavaslatot a kérdésben.

Ez megnyitotta volna az utat 11 millió, az országban tartózkodó illegális bevándorló számára az állampolgárság megszerezésére, és ugyanakkor szigorította volna a határellenőrzést, és az új vízumok megszerzését. Ez azonban elakadt a képviselőházban, annak ellenére, hogy a republikánus vezetők, üzleti körök, vallási csoportok és a szakszervezetek is kiálltak a javaslat mellett.

Forrás: Morning Star