Az Egyesült Államok csütörtökön elengedte a kubai ötökként ismert csoport a második tagját. Az 54 éves Fernando Gonzálezt, akit 2001-ben ítéltek el katonai bázisok és Dél-Floridában élő kubai emigránsok utáni kémkedés vádjával, nagy valószínűséggel napokon belül visszaszállítják Kubába.

A chicagói születésű, kettős állampolgársággal rendelkező René González volt az első tagja a csoportnak, akit 2011-ben engedtek szabadon, és aki tavaly visszatért Kubába. Ami a többieket illeti: Antonio Guerrero 2017-ben, Ramón Labaniño 2024-ben szabadul, míg Gerardo Hernándezt kétszeres életfogytiglanra ítélték, így az ő szabadulása nem valószínű. Hernándezt azzal vádolják, hogy 1996-ban az ő információi alapján lőtte le a kubai légierő a floridai emigráns csoport, a „Brothers to the Rescue” kisrepülőgépét a kubai légtér fölött.  

Az elmúlt évtizedben a „kubai ötök” kérdése az elmúlt évtizedben komoly diplomáciai feszültséget okozott Havanna és Washington között, hiszen a kubaiak az Egyesült Államokban valójában terrorizmus elleni tevékenységet folytattak, mivel egyes ellenzéki csoportok jó kapcsolatokat ápolnak olyan szervezett bűnözői csoportokkal, amelyek célja destabilizálni Kubát.

A kubai kormány korábban felajánlotta, hogy a USAID nevű szervezet a szigetországban bebörtönzött képviselőjének, Alan Grossnak a szabadon engedését, azonban azt Washington visszautasította. Grosst azzal vádolják, hogy kubai tartózkodása során államellenes bűncselekményeket követett el, amiért börtönbüntetést kapott. 

Fernando González szabadulására azután került sor, hogy két héttel ezelőtt megjelent egy közvélemény-kutatás, amely szerint az Egyesült Államok lakosságának többsége támogatja a Kubával való kapcsolatok rendezését.

A felmérés szerint az ország lakosságának 56 százaléka támogatja, hogy változzon az Egyesült Államok politikája a szigetország felé, a legnagyobb kubai közösséggel rendelkező Florida lakosainak 63 százaléka, a latinók 62 százaléka támogatja ezt. Érdekesség, hogy még a republikánusok között is 52 százalékos támogatást élvez a változás.

Készült az Americas Quarterly cikke alapján