Az ország kétvalutás rendszerének megszüntetése egyike a kubaiak által legizgatottabban várt reformoknak, akik mindazonáltal szkeptikusan és kétkedve reagáltak rendszer felszámolását napirendre tűző bejelentésre. Ezt a rendszert tartják felelősnek azért, amiért nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek az országban.
„Nem mondanak részleteket arról, hogy ez hogyan fog történni, vagy mikor. Mintha csak azt akarták volna a tudtunkra adni, hogy valamit kezdenek a problémával” – mondta az IPS-nek egy neve elhallgatását kérő könyvelő.
1994 óta Kubának két hivatalos pénzneme van – 2004-ig a kubai peso és az amerikai dollár; onnantól kezdve a peso és a keményvaluta konvertibilis peso, vagyis a CUC, ami a dollár helyét vette át. A dollárhoz rögzített CUC 24 pesót ér.
Omara, a 73 éves nyugdíjas, aki nem szerette volna, ha leírjuk a vezetéknevét, elmondta, hogy a 240 pesós (10 dolláros) nyugdíjából és három külföldön élő gyermeke átutalásaiból él.
„Ahhoz, hogy megvegyem, amire pénzért szükségem van, bármilyen pénzért, ahhoz az kell, hogy a pénz többet érjen, mert ha az árfolyam ugyanaz marad, akkor semmi sem változik számomra. Akkor mindig át kell váltanom a dollárokat a nemzeti valutára” – mondta az IPS-nek, hozzátéve, hogy az árak a boltokban „folyamatosan emelkednek.”
Silvia Medina, akinek nincsenek külföldön élő rokonai, akik utalnának neki haza, és nincs más jövedelme, mint a nyugdíja, ami körülbelül 10 dollárt ér kétségek és remények között hányódva mondja, hogy „ha a valutaegyesítés azt jelenti, hogy a nyugdíjam pesóinak nagyobb vásárlóereje lesz, akkor ez üdvözlendő, és remélem, hogy hamarosan megcsinálják.”
Az egészségügyi ellátás és az oktatás ingyenes Kubában. Medina egy kosárnyi alapvető élelmiszert is kap az állam által nagyon alacsonyan tartott áron. Noha nem elegendőek, ezek a termékek nagy segítséget jelentenek az alacsony jövedelmű családoknak.
Azonban nem úgy, mint Omara, Medina nem tudja beszerezni a többi alapvető szükségletét a boltokban, amelyek csak CUC keményvalutát fogadnak el.
Október 22-én a kubai kormány bejelentette, hogy az ország pénznemeinek és az árfolyamoknak az egységesítését célzó intézkedéssorozat veszi kezdetét, és elismerte, hogy a kettősvaluta-rendszerrel való szakítás nem jelenti azt, hogy egy csapásra megoldódik az ország összes gazdasági problémája.
Mindazonáltal „ez elengedhetetlen a kubai peso értékének helyreállításához és pénzként, vagyis könyvelési, fizetési és megtakarítási egységként való funkcionálásához… Ez ráncba fogja szedni a gazdasági környezetet, és ebből következően pontos mércét kapunk a teljesítményéhez” – tette hozzá.
Pável Vidal kubai közgazdász, a kolumbiai Caliban lévő Pontificia Javeriana Egyetem professzora elmondta, hogy a bejelentés legfontosabb vonatkozása az volt, hogy jelezte, hogy a folyamat „végre” elkezdődik.
A kormány ismertette, hogy a változások először az üzleti életben fognak kezdődni, mielőtt kiterjesztenék azokat a lakosság többi részére, akiknek a megtakarítási számláit nem fogja érinteni, mondta Vidal az IPS-nek.
Ez magában fogja foglalni a kubai peso fokozatos leértékelését a vállalkozások számára – amelyek jelenleg egy az egyben váltják a pesót és a CUC-t – arra az árfolyamra, amit a lakosságra vonatkozik általánosságban: 24 peso egy CUC, ismertette Vidal.
Mindazonáltal „sok részlet még kidolgozásra vár, ami jelezni fogja az intézkedés hatályát, és azt, hogy az árfolyam milyen mértékű nominális leértékelődése okozna igazi leértékelődést” – tette hozzá.
Az árfolyam-korrekció és a kettősvaluta-rendszer megszüntetése átláthatóbbá tenné a pénzügyi kimutatásokat, és tisztázná a nemzeti számlákat és a költségvetés állapotát, mondta Vidal.
„Sőt meg fogja mutatni, hogy nem a kettősvaluta-rendszer a felelős a bérek alacsony vásárlóerejéért vagy az egyenlőtlenségért, és azt, hogy ezek strukturális és nem monetáris problémák” – fogalmazott Vidal egy Kolumbiából küldött e-mailben.
Beatriz González, aki korábban könyvelőként dolgozott egy gyárban, azt mondja, hogy a kettős pénzrendszer nagyon bonyolulttá tette a munkáját. „Őrület volt. Külön könyveket kellett vezetnem pesóban és másikakat keményvalutában. Minden egyes műveletet kétszer kellett megcsinálni. A mostani egységesítés kedvez a vállalkozásoknak” – mondta az IPS-nek.
De González azon tűnődik, hogy vajon a bérek emelkedni fognak-e és a CUC-peso árfolyam csökkenni fog-e a váltóirodáknál.
A hivatalos válasz az, hogy a bérek csak akkor emelkedhetnek, ha először a munka termelékenysége nő.
A keményvaluta birtoklását 1993 augusztusában engedélyezték a kubaiak számára. Akkor lehetővé vált, hogy amerikai dolláros bankszámlát nyissanak, és az állami tulajdonú boltláncokat hoztak létre dollár alapú kiskereskedelemnek. Négy hónappal később megalkották a konvertibilis pesót, más néven a CUC-t.
1989 és 1993 között a GDP 35 százalékkal esett vissza; a külkereskedelem több mint 80 százaléka elveszett; az üzemanyag-fogyasztás kevesebb mint a felére csökkent; a külső pénzügyi források majdnem teljesen elapadtak. Mindez a Szovjetunió összeomlásának volt köszönhető, amitől a kubai gazdaság erősen függött.
Ezalatt az időszak alatt az egyenlőtlenségek és a szegénység nőtt a karibi szigetországban.
A súlyos gazdasági visszaesés közepette a kubai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem ellenőrzik a turizmusból, az átutalásokból, a külföldi befektetésekből, az exportokból és más külföldi forrásból érkező bevételek áramlását.
Az állam még ma is kubai pesóban fizeti a béreket és a nyugdíjakat, amit alapvető közszolgáltatások, kulturális és sportesemények jegyeinek, néhány ipari termék, gazdálkodói piacon kapható élelmiszer beszerzésére lehet használni, illetve olyan az állam által alacsony áron tartott termékére, amiket a családok a jegyfüzetükön keresztül kapnak.
2004 óta a CUC az egyetlen forgalomban lévő keményvaluta, és olyan szolgáltatások megvásárlására használják, mint a mobiltelefonok, Internet, a keményvalutáért árusító üzletekben kapható jobb minőségű termékek, például háztartási gépek, bútorok és más háztartási kellékek.
A mostani egységesítés egyik azoknak a reformoknak, amelyekkel Raúl Castro kormánya modernizálni akarja a nemzetgazdaságot, hogy tovább haladjanak a szocializmus „virágzó és fenntartható” modellje felé.
Ivet González beszámolója alapján írta: Patricia Grogg
Forrás: IPS