Az Egyesült Államoknak kellemetlen napja volt tegnapelőtt az ENSZ-ben, mivel a világszervezet 193 tagországából 188 újfent a Kuba elleni blokád feloldását követelte.
Csak Izrael társult Washington magányához az ENSZ legfelsőbb testületében, ahol a nemzetközi közösség 22. egymást követő éve szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a több mint 50 éve fenntartott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádnak, ami Havanna becslései szerint több mint egymilliárd dolláros kárt okozott a karibi szigetországnak.
Az általános elutasítás egy állásfoglalásban nyilvánult meg, amely a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartását kéri, amelynek újbóli megszavazásánál Mikronézia, a Marshall-szigetek és Palau tartózkodott.
Az államok szuverén egyenlőségének elve, a belügyekbe való be nem avatkozás elve illetve a kereskedelem és hajózás szabadsága – az Egyesült Államok blokádja mindezeket is megsérti – is szerepel a dokumentumban, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági hadviselés befejezéséhez.
Noha a közgyűlés által használt modern szavazórendszer lehetővé tette, hogy maga a voksolás alig negyven másodperc alatt megtörténjen, a Fehér Ház képviselőinek magánszemélyek és országok háromórás panasz-, bírálat-, és javaslatáradatát kellett végighallgatniuk.
A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége, az El Nem Kötelezettek Mozgalma, az Afrika Csoport, a G-77, a CARICOM, az Iszlám Együttműködés Szervezete, valamint Angola, Algéria, Argentína, Fehéroroszország, Brazília, Kína, India, Mexikó, Dél-Afrika, Venezuela és Vietnam is azok között a tömörülések és államok között volt, akik szóltak a közgyűléshez.
Ilyen szavakkal utasították el Washington blokádját: népirtás, bűncselekmény, embertelen, törvénytelen, nincs helye a 21. században, anakronisztikus, és ellenkezik a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával, hallatszott a pódiumról.
Amikor szót kapott, Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter elítélte, hogy a jelenlegi kormányzat szigorított a szankciókon, és adatokkal támasztotta alá a szigetország pénzügyi tranzakcióinak fokozott üldözését.
Az USA ellenségessége ellenére, Rodríguez elmondta, hogy Havanna lépni fog a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának irányába, aminek a függetlenséget tiszteletben tartó komoly, konstruktív és egyenlő dialógus alapján kell történnie.
Forrás: Prensa Latina