Múlt hét szombaton Pekingbe érkezett Nicolás Maduro, aki venezuelai elnökként most először látogatott a Kínai Népköztársaságba. A három napos út eredményeként a két ország újabb megállapodásokat kötött, amelyek új alapokról, kulturális csereprogramokról és olajfinomító beruházásokról szólnak.

A két kormány összesen tizenkét megállapodást írt alá, amelyek többsége már folyamatban lévő projektek meghosszabbítását és elmélyítését tartalmazza. Ennek keretében például ötmilliárd amerikai dollárt fordítanak közös venezuelai-kínai olajkutatásokra az Orinoco olajövben, valamint Bolivár államban aranybányászattal kapcsolatos kutatásokat fognak végezni. Rafael Ramírez olajügyi miniszter szerint a mostani bővítéssel a közös olajkutatások értéke immáron 14 milliárd dollárt tesz ki.

Az együttműködési megállapodások kiterjednek a biztonsággal kapcsolatos, vészhelyzetek kezelésére, a mezőgazdasági és a technológiai ismeretek cseréjére vonatkozó témákra is. Újabb kulturális csereprogramokról is megállapodtak, amelyek 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkoznak. Emellett újabb házépítési projektekről is megállapodtak, aminek keretében négyezer-ötszáz otthon fog felépülni Nueva Esparta és Anzoategui államokban.

A két kormány 391 millió dolláros megállapodást kötött arról, hogy a Kínai Export-Import Bank (Eximbank) által nyújtott hitelből új tengeri kikötőt építenek az állami tulajdonú petrokémiai vállalatok számára. Az új kikötő karbamidok és ammónia származékok szállítására is alkalmas lesz.

Emellett Venezuela a tömegközlekedése modernizálására újabb kétezer autóbuszt szerez be a kínai Yutong vállalattól. Korábbi években Venezuela már számos a vállalat által gyártott autóbuszt állított forgalomba a városi közlekedésben. A tervekben szerepel, hogy az ország területén létrehoznak egy vegyes tulajdonú vállalatot, amely a latin-amerikai térséget látná el a kínai vállalat termékeivel.

Maduro kínai útjára válaszul az ellenzéki média az ország államadósságát helyezte a célkeresztbe. Az Informe21 egyenesen azzal a szalagcímmel jelent meg, hogy minden venezuelai polgárra 943,13 dolláros adósság jut fejenként.

Az ellenzéki parlamenti képviselő, Julio Borges egyenesen azt mondta, hogy „a kínai kölcsönök azt jelentik, hogy minden venezuelai család 300 millió bolivarral fog Kínának tartozni. Borges valószínűleg elvétette a számokat, és millió helyett ezret értett, vagy pedig valami nagyon sajátságos váltási rátát alkalmazott, mivel másként nem jön ki ez a számadat.

A külügyminiszter, Elias Jaua szerint a kínai források 40 milliárd dollár összegűek voltak, amelyek több mint a felét már visszafizette a dél-amerikai ország. Kiemelte, hogy a felvett hitel teljes egészében az ország, a gazdaság és a termelés fejlesztésére lett fordítva.

A kétoldalú venezuelai-kínai kapcsolatok 2001 óta erősödnek folyamatosan, amikor is a néhai elnök, Hugo Chávez kezdeményezésére vegyes kormányközi bizottságokat hoztak létre, amelynek keretében eddig összesen 458 megállapodást hoztak tető alá. A főbb területek, amelyeket ezek a megállapodások érintettek: az energiaszektor, a bányászat és a mezőgazdaság. Sőt, az első venezuelai műholdat, a Simón Bolívart is a kínaiak segítettek az űrbe juttatni.

„A kapcsolatok Kína és Venezuela között annyira erősek, mint a kínai fal. Ez a látogatás megerősítette a baráti kapcsolatot és a politikai közösséget, amit Kína és Venezuela fejleszt.” – mondta Jaua Pekingben, aki egyúttal Maduro elnök eddigi legfontosabb utazásának minősítette a kínai utat.

Forrás: www.venezuelanalysis.org