Az Általános Havannai Megállapodásnak megfelelően a kolumbiai kormány és Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) június 21-én kiadott egy tizenkét oldalas beszámolót, ami összefoglalja az elmúlt hét hónap tárgyalásait.

A szöveget csak a tárgyalások első fordulójának lezárásakor tették közzé, amelyeken második napirendi pontként a politikai részvétel biztosításáról és az agrárkérdésről tárgyaltak.

A két fél által kiadott közlemény szerint a beszámoló részleteket közöl az agrárkérdésben tető alá hozott megállapodásokról, bemutatja a béketárgyalások működését, kiemelve annak munkamechanizmusát, és érint különböző, az állampolgári részvétellel, az információterjesztési stratégiával és az állampolgári fórumokkal kapcsolatos előrelépéseket.

A kormány és a gerillamozgalom újfent megköszönte a tárgyalásokért kezességet vállaló két országnak, Kubának és Norvégiának a hatékony segítséget, és megjegyezték, hogy találkoztak a megfigyelői státuszt betöltő Chile és Venezuela kormányainak szóvivőivel.

Bejelentették, hogy a tárgyalások új fordulója július 1-jén kezdődik Havannában.

A politikai kapu

A gerillamozgalom kidolgozott 10 minimum javaslatot a dél-amerikai ország igazi demokratizációjára, a társadalmi igazságossággal társuló békére és a nemzeti megbékélésre.

A kezdeményezések tartalmazzák az állam demokratikus újjáépítését, illetve teljes garanciát biztosítanának az ellenzéknek és a gerillamozgalomnak a végső megállapodás utáni működésre.

Más pontok a médiához való hozzáférést, az információ demokratizálását és minden régió és népi erő részvételét hangsúlyozzák.

A gerillamozgalom ragaszkodik hozzá, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlés zárja le a békefolyamatot.

„Az alkotmányozó nemzetgyűlés az egyetlen igazi megoldás 60 év háborúskodásra” – mondta Comandante Iván Márquez, a FARC-EP delegációjának vezetője egy sajtótájékoztatón.

A kormánydelegáció és maga Santos kolumbiai elnök is többször elmondta, hogy különböző okok miatt nem támogatja az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, és másfajta jóváhagyási mechanizmust tart célravezetőnek.

Márquez hozzátette, hogy a béke alapjainak lerakásához az emberek által jóváhagyott társadalmi szerződésre van szükség. „Az alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos óriási nézetkülönbség forrását Álvaro Uribe exelnöknél keresendő, aki „jogi védelmet szeretne, mert fél, hogy Videla, Ríos Montt és Fujimori sorsára jut”.

A gerillavezér kijelentette, hogy az elképzelés nem a jelenlegi politikai rendszerbe való betagozódás, hanem olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi a reformok bevezetését.

Az igazságszolgáltatás kérdésével kapcsolatban, ami belengte az egész politikai részvételről szóló diskurzust, a gerilla Marco León Calarcá megjegyezte, hogy bizonyos személyek szeretnének „a törvény teljes súlyával lecsapni a felkelőkre”, miközben az állam által elkövetett bűnöket elfelejtenék.

„Lehetetlen, hogy a gerillák, férfiak és nők, akik a forradalomért harcoltak elfogadják a börtönt. A jogi hátteret a tárgyalóasztalnál kell tisztázni” – mondta.

A FARC-EP delegációja újra megismételte, hogy szolidáris a Santander északi részén található Catatumbóban tüntető campesinókkal. A delegáció tagjai elmondták, hogy az az állami erőszak húzódik meg a kolumbiai fegyveres küzdelem mögött, amelyet a csupán a jogaikat követelő campesinókkal szemben alkalmaznak.

A béketárgyalások ezen szakaszának lezárásakor a korábbiakkal ellentétben a kormánydelegáció nem tett nyilatkozatot.

Sergio Alejandro Gómez & Laura Bécquer Paseiro