Június 1-jén dühös haitiak ezrei gyülekeztek a Port-au-Prince belvárosában lévő Hotel le Plaza előtt, hogy az ENSZ-csapatok távozását követeljék Haitiről. „Aba okipasyon” („Le a megszállással”) feliratokat tartottak a magasba.

Azért vonultak utcára, hogy támogassák és figyelemmel kövessék a szállodában tartott konferenciát, amelyet azért hívtak össze, hogy a Minustah elnevezésű, Haiti stabilizációjára összehívott ENSZ misszió befejezését követeljék.

Dühük kilencéves múltra tekint vissza.

2004. február 29-én, miután az USA katonai erői puccsszerűen elrabolták Jean-Bertrand Aristide elnököt, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada csapatai megszállták Haitit, hogy átvegyék felette az ellenőrzést. Miután már a helyszínen tartózkodtak az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1529-es határozattal törvényesítette a jelenlétüket. 2004. június 1-jén az Egyesült Államok és Franciaország imperialista kormányainak határozott támogatásával létrehozták a Minustah-t.

Ezzel az Egyesült Államok számára mindez kényelmesebbé és kevésbé zavarba ejtővé vált, mivel a Biztonsági Tanács nevében Brazíliából, Argentínából és más déli államokból is érkeztek csapatok fenntartani Haiti megszállását. Brazília jelenleg 2200 katonával van jelen a Minustah-ban, és brazil tábornok is irányítja azt. Költségvetése 850 millió dollár körül mozog.

Számos demonstráció pattant ki Haitin a Minustah ellen mondván olyan bűncselekményeket követ el, mint a fosztogatás, nemi erőszak, gyilkosság és mészárlás. A legtöbb ilyenre Port-au-Prince legszegényebb kerületeiben kerül sor, például Cité Soleilben, Belairben és Fort Nationalban, ahol erős az ellenállás a Minustah megszállásával szemben.

Ami aztán teljesen a Minustah megszállása ellen fordította a haitiakat az a törvényszéki és tudományos bizonyítékok sora arra, hogy az ENSZ erők hurcolták be a kolerát Haitira, ami aztán 2010 októberétől kezdve példátlan járványhoz vezetett. A haiti közegészségügyi hivatalok legutóbbi számai szerint 676 519 fő betegedett meg azóta, amiből 8358-an meg is haltak. Az ENSZ még bocsánatot sem kért.

A megszállással szembeni ellenállás Brazíliában, Uruguayban és Argentínában, vagyis azokban az országokban is növekszik, amelyek jelentős erőkkel járulnak hozzá a Minustah-hoz. Egy a brazíliai São Paulóban 2011-ben tartott konferencia vezetett a „Hogy Megvédjük Haitit Magunkat Kell Megvédenünk” megalakításához. A kormányzó Brazil Munkáspárt parlamenti képviselői, politikusok és szakszervezetisek szerte Latin-Amerikából, valamint brazil szakszervezetisek, diákok, aktivisták és politikusok egyaránt részt vettek benne. Haiti, az Egyesült Államok és Franciaország haladó erőitől is voltak benne delegációk.

Idén a „Hogy Megvédjük Haitit Magunkat Kell Megvédenünk” meghívta Moïse Jean-Charles haiti szenátort, hogy látogasson el Brazíliába és Argentínába, hogy támogatást szerezzen a május 30. és június 1. között megtartott Port-au-Prince-i konferenciához.

Jean-Charles arról híres Haitiben, hogy haiti emberek nagy többségét védi, azokat a szegényeket, akik napi két dollárnál kevesebből élnek, és ellene van az Egyesült Államok által odaültetett Michael „Sweet Mickey” Martelly kormányának.

Brazíliában és Argentínában Jean-Charles egyetemeken és más nyilvános helyeken tartott nagygyűléseken tartott beszédeket. Április 18-án a São Paulo-i törvényhozás épületénél tartott gyűlésen Jean-Charles a következőket mondta: „A brazil és az argentin csapatok nem segítenek Haitin. Egyszerűen csak az Egyesült Államok birodalmi érdekeit védik.” (Haïti-Liberté, május 22.)

Fignolé Saint-Cyr, a Haiti Munkások Autonóm Központjának (CATH) vezetője is elkísérte Jean-Charles-t, és brazil és argentin szakszervezetisek nagygyűlésein beszélt.

A nemzetközi konferenciára hazatérve Haitire Jean-Charles a forradalmi hős, Jean-Jacques Dessalines szobrának lábánál mondott beszédet a Champ de Mars-on. Megismételte a hazáját megszálló külföldi csapatokkal való szembenállását, és elmondta, hogy az általa támogatott szenátusi határozat, amit el is fogadtak, kimondja, hogy a Minustah-nak 2014. június 1-je előtt el kell hagynia az országot.

Az ugyanott szintén beszélő Fignolé Saint-Cry a következőket mondta: „Ez a gyarmatosító és imperialista erő az elmúlt kilenc év során folyamatosan megsértette a haiti emberek önrendelkezési jogát. Össze kell fognunk, hogy létrehozzunk egy politikai teret, hazai és nemzetközi színtéren egyaránt, hogy olyan harcba kezdhessünk, amely azonnali meghátrálásra készteti ezt a külföldi erőt, és visszanyeri a szuverenitásunkat.”

Julio Turra, a brazíliai Egyesült Munkások Központjának (CUT) elnöke szakszervezetének szolidaritását fejezte ki kreol nyelven, ami nagy tetszést aratott. (Le Nouvelliste, június1.)

G. Dunkel