Elég nagy változás történt a mexikói Enrique Peña Nieto felfogásában. Néhány hónappal ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a marihuána legalizálását. Most a marihuána orvosi használatának engedélyezése felé mozdult el, és azt fontolgatja, hogy törvényessé teszi kis mennyiségű kábítószer rekreációs célú használatát is.

Ezt az ENSZ közgyűlésének drogpolitikai különleges ülésén mondott beszéde után két nappal jelentette be. A találkozót Kolumbia, Guatemala és Mexikó kezdeményezte 2012-ben, és célja, hogy újragondolják a kábítószer-kereskedelem elleni harc jelenlegi stratégiáját. Azonban úgy volt, hogy Peña Nieto még csak részt sem fog venni a New York-i összejövetelen, mígnem két héttel ezelőtt váratlanul meggondolta magát. Talán rájött, hogy ha nem menne el, az elég markáns üzenet lenne arról, hogy mennyire tartja fontosnak több millió mexikói életének javítását.

A mexikói elnök végül elment a saját országa által kezdeményezett találkozóra - Fotó: Reuters

Bandaháború

„Hazám egyike azoknak az államoknak, amelyek nagy árat – túl nagyot – fizetnek békéért; szenvedést és emberi életeket, gyerekek, fiatalok, nők és felnőttek életeit” – mondta az elnök az ENSZ-ben. „Ismerjük a tiltás korlátait és fájdalmas következményeit.”

A 2006-ban elődje, Felipe Calderón által elindított úgynevezett kábítószerek elleni háború célja a kartellek katonai erővel való legyőzése volt. Ez azonban, ahelyett, hogy javított volna a dolgokon, több mint százezer halálos áldozatot, 27 ezer eltűntet és a bűnbandák közötti bandaháborút eredményezett.

A 2014 szeptemberében Iguala városából eltűnt 43 diák ügye nagy haragot robbantott ki az országban történő emberi jogi visszaélések és az erőszak miatt.

Tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság négy ember javára döntött, és azt állapította meg, hogy a személyes fogyasztás céljából való marihuána-termesztés tiltása alkotmányellenes. Sokan ezt az ítéletet történelmi jelentőségűnek tartották, mint ami kikövezheti az utat az ország drogtörvényeinek liberalizálása előtt.

Az egyik felperes Armando Santacruz üzletember volt, aki az Egyesült Mexikó a Bűnözés Ellen nevű szervezeten keresztül éveken át a közbiztonság és az igazságszolgáltatás javításán dolgozott Mexikóban. Idővel azonban rájött, hogy valami hiányzik mindebből.

„A drogpolitika volt az az elefánt a szobában, amiről senki sem beszélt. Magyarán minden, amit tettünk, hasztalan, ha nem foglalkozunk a drogpolitikával” – mondja. „A drogpolitika az erőszak legfőbb hajtóereje. Ez áll amögött, hogy a kartellek ilyen mérhetetlen hatalomra tettek szert, és hogy a szervezett bűnözés rendkívüli mennyiségű pénzt zsebelt be a kábítószerekből.”

Ekkor ő és három másik aktivista megalapították a Mexikói Társaság a Felelős és Toleráns Használatért (spanyol rövidítéssel SMART) nevű kis klubot. 2013-ban kezdték a kampányukat, és öt hónappal ezelőtt megnyerték a Legfelsőbb Bíróság előtt lévő ügyüket, aminek nyomán országos vita kezdődött a marihuánáról.

„Úgy vélem, ez nagyon fontos dolog” – mondja Hannah Herzer, a Kábítószer-politikai Szövetség munkatársa a Mexikóban folyó vitáról és változásokról. „Mindez nem azért történik, mert akik támogatják, a marihuána-fogyasztás növekedését szeretnék elérni. Azért van, mert ez ésszerűbb módja egy olyan probléma kezelésének, ami nem fog eltűnni.”

Santacruz számára a marihuána teljes legalizálásának – és végső soron minden más kábítószer törvényi szabályozásának – gazdasági és politikai értelme van. „Ezzel nagyon jól meg lehet fosztani a szervezett bűnözést az egyik legkönnyebb bevételi forrásától és pénzforgalmától” – mondja.  „Minél jobban megfosztod a szervezett bűnözést a pénzforgalmától, annál jobban kiegyenlítődik a hatalom a kormány és a szervezett bűnözés között, és ez megkönnyíti az ellenük folytatott harcot.”

Zsarolás

Azonban nem mindenki ért ezzel egyet. „Ez egy tévedés, óriási hazugság és egy nagy átverés” – mondja Consuela Mendoza García, a Szülők és Családok Országos Uniójának elnöke.

A drogok elleni háború katasztrofális következményekkel járt Mexikóban (is) - Fotó: AFP

„Szerintem a kábítószer-csempészek egyszerűen csak nevetnek az ilyesfajta lépéseken, mert a marihuána nem üzlet – ezenkívül egy csomó másfajta drog is van –, az emberrablás, a zsarolás az üzlet. Ez nem fog megváltozni a marihuána legalizálásával.”

„Miközben a politikai vita folytatódik, mások az oktatáson keresztül képzelik el a jövő megváltoztatását.

Claudia Rodon Fonte a Közösség az Integrált Drogpolitikáért nevű szervezetnek dolgozik. Úgy véli, hogy egy nyíltabb vitára nagyobb szükség van, mint valaha.

„A drogfogyasztás itt kevesebb mint a lakosság három százalékát érinti” – mondja. „Ez növekszik, mert sok kábítószer, ami korábban az Egyesült Államokba ment, most itt marad az országban. Sokszor az átszállítás fizetségeként. Úgyhogy most sokkal több az utánpótlás, mint régen.”

Úgy véli, hogy túl sok hazugság hangzott el a kábítószerekről, ami nem segíti a fiatalokat a felelős döntés meghozatalához. Az egyik projektje keretében kis laboratóriumokat állítanak fel fesztiválokon, ahol a fogyasztók bevizsgáltathatják a náluk lévő anyagot, és megbizonyosodhatnak róla, hogy biztonságos.

Ez azonban szürke zóna, mert amit csinál, az nem illegális, de nehéz hozzájutni bizonyos szabályozott anyagokhoz, amelyekkel megfelelően lehetne tesztelni a drogokat. Egy megengedőbb drogpolitikával a munkájuk sokkal könnyebb lenne.

Fontos lépések történnek Mexikóban, de az Armando Santacruzhoz hasonlók számára ezek nem elegendőek. Ő meg van győződve arról, hogy csak a szemléletmód drasztikus megváltozásával lehet jobbá tenni a dolgokat.

„Mexikóban már több ember tűnt el, mint Argentína és Chile katonai rezsimjeinek idején együttvéve” – mondja. „Több mexikói halt meg a drogháborúban, mint az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborúiban együtt. Ez irreális. Ezeket az emberi veszteségeket semmivel sem lehet igazolni.”

Írta: Katy Watson

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság