Cristina Fernández de Kirchner második elnöki ciklusa Argentína élén 2015-ben lejár. Néstor Kirchner négy és Cristina nyolc a La Casa Rosadában töltött éve után ki lesz Argentína következő elnöke?

Második ciklusa elején úgy tűnt, hogy Cristina Fernández esetleg megpróbálja módosítani az alkotmányt és jelöltetni magát egy harmadik ciklusra. De a támogatóinak a 2013-as kongresszusi választásokon, amelytől az elnök asszony betegsége miatt távol maradt, elért gyenge eredménye azt jelentette, hogy ez az elképzelés nem megvalósítható.

„Semmilyen választási testületnél nincs lehetőség »Cristina 2015«-re” – mondta nemrégiben Fernández asszony a Telam hírügynökségnek.

Az ellentmondásos, energikus, perónista és baloldali CFK (ahogyan csak az elnököt Argentínában hívják) hatalmas politikai űrt fog maga után hagyni.

Legalább hét politikus, ebből négyen a kormányzó perónista Partido Justicialista (PJ) tagjai, jelentette már be, hogy indulni fog a posztjáért a 2015. októberi választásokon.

„Több jelölt, több demokrácia erősödik a politikai pártokon belül” – mondta a közelmúltban a La Nación szerint Daniel Scioli, Buenos Aires tartomány kormányzója és a PJ elnöke egy helyi rádiónak.

Politikai örökösök

A másik három perónista kihívó Sergio Urribarri, Florencio Randazzo és Aníbal Fernández. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Scioli vezet közülük.

Bár Néstor Kirchner alatt alelnök volt, Sciolinak még sincsen jó kapcsolata Fernández asszonnyal.

„A hatalom a célja és az ideológiája. Talán ezért érzik a perónisták túl perónistának. Perónizmusa egy szimbolikus szertartásos perónizmus és pragmatizmus, és olyan diskurzus, ami alkalmazkodik a korhoz és a körülményekhez” – fogalmazott Julio Blanck, a Clarín című újság főszerkesztője.

Fő perónista riválisa Sergio Massa, a Buenos Aires mellett található Tigre önkormányzat korábbi polgármestere. Massa támogatta Carlos Menemet, amikor az hivatalban volt, ugyanezt tette Eduardo Duhaldéval, Néstor Kirchnerrel és Cristina Fernándezzel is.

Massa nemrégiben megalapította saját politikai pártját, a jobbközép perónista Frente Renovadort. Az elnöki pozícióért folytatott küzdelem komoly versenyzőjévé azután vált, miután 2013 októberében a Buenos Aires tartományi törvényhozási választásokon legyőzte CFK jelöltjét, Martín Insaurraldét.

Horacio Verbitsky, a Página 12 igazgatója ezt írta róla: „Sikerült neki [Massának] jó vezető képét kialakítani magáról. Ez, hozzáadva egy jelentéktelen diskurzushoz, jó marketing stratégia lehet, ha nem jön magától, és versenypozícióba juttathatja.

Ki Cristina jelöltje?

Argentína jelenlegi elnöke még nem nyilvánította ki a preferenciáit, de Sergio Urribarri, Entre Ríos tartomány kormányzója már elkezdte magát „Cristina Fernández de Kirchner vezetésének folytatásaként” hívni.

Őt a La Cámpora, a kirchnerizmus radikális ifjúsági szervezete támogathatja, mivel ők kétségbeesetten  keresnek egy olyan jelöltet, aki különbözik Sciolitól.

Azonban egyes argentin elemzők szerint minden perónista jelölt bölcsebben tenné, ha távolságot tartana Fernández asszonytól, mivel az elmúlt hónapokban alábbhagyott a népszerűsége.

De még így is jelentős számú perónista szavazó maradt hűséges hozzá, akik valószínűleg követnék az ajánlását. Sok függ attól, hogy kormányzata hogyan birkózik meg a jelenleg hatalmas gazdasági kihívást jelentő inflációval és növekedéssel a választások előtti hónapokban.

Kívülállók

A perónistákon kívül az 55 éves Mauricio Macri a legerősebb jelölt, és valószínűleg az egyetlen, akinek igazi esélye van arra, hogy megtörje a perónizmus hegemóniáját.

A Propuesta Republicana (PRO) elnökeként Macri konzervatív politikus és üzletember. 1995 és 2007 között Argentína egyik leghíresebb futballklubja, a Boca Juniors elnöke volt.

Az ott elért sikere 2007-ben segített neki elnyerni Buenos Aires autonóm város kormányának vezetését, 2011-ben pedig megújítani a mandátumát.

„A fejlődést, amit Buenos Airesben elértünk meg lehetne ismételni az egész országban. Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy ne adjátok fel a jövőnket. Megerősítem az elkötelezettségem egy új alternatíva építése iránt 2015-ben, hogy a változás elnöke legyek 2015-ben” – mondta Macri 2013 októberében, amikor bejelentette, hogy indulni fog az elnöki posztért.

A baloldalon Santa Fé tartomány szocialista kormányzója, Hermes Binner és a radikális kongresszusi képviselő és egykori alelnök, Julio Cobos a fő nem perónista lehetőségek. Esélyeik nőhetnének, ha összefognának, és közösen indulnának az elnökválasztásokon.

Fő kérdések

Minden jelölt számára a fő kihívást az fogja jelenteni, hogy kiutat kínáljanak Argentína nehéz gazdasági helyzetéből. Egyesek, például Massa és Scioli, valószínűleg folytatni fogják CFK politikáját. Macri elszánt liberális, aki azt mondta, hogy helyreállítja a peso egyensúlyát az amerikai dollárhoz képest: „Egy olyan kormányban, mint a miénk, amely következetes politikával és világos szabályokkal rendelkezik, a dollár nem fog érdekelni senkit. Túl sok dollár lesz, mint Uruguayban, mert a befektetések szintje Argentínában rendkívüli lesz.”

Sergio Binner a termelést, Argentína regionális gazdaságainak erősítését, az exporthoz hozzáadott értéket és progresszív pénzügyi reformot hangsúlyozta.

A választók másik fő aggodalma az a bűnözés és a közbiztonság hiánya. Mind Macri, mind pedig Massa megígérte, hogy kemény kézzel nyúl majd ehhez a problémához. Massa például ellenvéleményének adott hangot az argentin büntető törvénykönyv nagyarányú reformjával kapcsolatban, miközben Macri bejelentette, hogy le fogja szállítani büntethetőség korhatárát.

Bárki is nyer 2015-ben, kirchnerista, vagy más perónista, vagy ellenzéki jelölt, nincs kétség afelől, hogy Argentínában véget ér a Kichnerek által fémjelzett tizenkét éves időszak.

Írta: Borja García de Sola

Forrás: Latin America Bureau