Miközben agrokapitalisták kizsákmányolása miatt Amazónia lángol Dél-Amerikában, Kuba tavaly éppen hogy növelte a területének erdővel borított hányadát. Múlt szerdán a Granma című kubai újság egyik cikke számolt be az erdős területek növekedéséről, és azt vizsgálta, hogy az állami környezetvédelmi politikának hogyan sikerült ezt elérnie. Azt is bemutatta, hogy Kuba erdővel borított területei miként háromszorozódtak meg a szocialista időszakban 1959 óta, miközben a világ többi részén tömegesek az erdőirtások.

A Granma cikke a Mezőgazdasági Minisztérium Erdészeti Osztályának adatait idézi, amelyekből az derül ki, hogy tavaly 22 ezer hektárral nőtt az erdős területek mérete. Ez kismértékű, 0,26 százalékos növekedés, ami azonban azt is jelenti, hogy az ország szárazföldi területének majdnem harmadát, egészen pontosan 31 százalékát borítja erdő. Ez éles ellentétben áll a forradalom előtti viszonyokat mutató 1959-es adattal, amikor ez az arány csupán 13 százalék volt.

Tavaly kismértékben ugyan, de nőtt az erdővel borított területek mérete Kubában - Fotó: Patrick Nouhailler/Flickr/FAO

A visszaerdősítést és a meglévő állomány megerősítését szorgalmazó állami beavatkozásnak kulcsszerepe volt ebben. A cikk szerint ennek a politikának csakúgy része az új fák ültetése, mint a már meglévő állomány regenerálódásának elősegítése, ahol erre szükség van. Ezenkívül a növekvő területek 69 százaléka tisztán megóvási célokat szolgál. Ugyanebből a célból gondozzák azokat az erdőket is, amelyeket pusztulás fenyeget. Ennek módszere többek között a fák metszése, és az elhalt példányok kivágása, hogy utat nyissanak az új hajtásoknak.

A Mezőgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy az erdők megóvása nem a gazdasági növekedés kárára történik. A világ egyik legnagyobb nikkelkészletével rendelkező Kubában a bányászat az egyik legnagyobb iparág. Az elmúlt években nőtt a külföldi befektetők száma, akik a kubai állami bányavállalatokkal együttműködve végeznek kitermelést.

A kubai törvények lehetővé teszik, hogy a bányavállalatok erdőket vágjanak ki, de egyúttal arra is kötelezik őket, hogy két éven belül ugyanannyi fát ültessenek, mint amennyit kivágtak.

Mindazonáltal Kubát sem kerülik el az erdőtüzek. A minisztérium adatai szerint évente körülbelül háromezer hektár válik a lángok martalékává. A kormány szerint ezeknek a tüzeknek a 90 százalékát emberek okozzák, például felelőtlen mezőgazdasági gyakorlatokkal és balesetekkel. További háromezer hektárt tarolnak le a bányászat miatt évente. Azonban a számokból az is kiderül, hogy Kuba minden évben átlagosan tizenhatezer hektárt erdősít be, ami több, mint amennyi elveszik. A világon évente 7,3 millió hektáron irtják ki az erdőt. Brazíliában az egyik legrosszabb a helyzet, ott csak 2017 és 2018 között 7.900 négyzetkilométeren tűnt el a növényzet. Ez jelentősen növekedett a legutóbbi amazóniai erdőtüzek óta. Ugyanakkor a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök nem hajlandó erről tudomást venni, és menesztette a kormányzati űrügynökség vezetőjét, mert az intézmény felhívta a figyelmet az erdőirtások növekvő mértékére.

Júniusban a Kubai Központi Bank elnöke, Irma Martínez egy svájci konferencián a visszaerdősítések hasznáról beszélt, de megjegyezte, hogy ez a folyamat még jobban felgyorsulhatna, ha az Egyesült Államok feloldaná a szigetország elleni blokádját, és így Kuba modernebb technológiához juthatna.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság