Fokozódott az erdőirtás Kolumbiában a FARC leszerelése után, ahogyan korábban érintetlen esőerdők nyíltak meg a káros és szabályozatlan fejlődés előtt. A hadsereg egyre nagyobb jelenléte nem segít a helyzeten, derült ki egy új kutatásból.

A bogotái Del Rosario Egyetem Közgazdasági Tanszékének a múlt hónapban megjelent kutatási eredményei betekintést nyújtanak abba, hogy a FARC leszerelése hogyan vezetett a vidéki befektetések és a gyors erdőirtások növekedéséhez a gerillák egykori területein.

A kormány által támogatott gazdasági tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak az erdőirtásokhoz - Fotó: Jami Dwyer

A tűzszünet 2016-os életbe lépése óta azokban a megyékben, ahol korábban jelen volt a FARC, az erdőirtások átlagosan tizenkét százalékkal nagyobb mértékben nőttek, mint ahol nem voltak gerillák.

Az IDEAM adatai szerint ez a tendencia láthatóan folytatódott 2018-ban.

A korábban gerillák által ellenőrzött területeken jelentősen kisebb mértében van jelen az állam és az igazságszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy nincs olyan hivatal, ami szemmel tartaná és ellenőrizné a fejlesztéseket.

Mivel nincs hatékony helyi igazságszolgáltatás és ellenőrző szervek, amelyek gátat szabnának az olyan illegális tevékenységeknek, mint az engedély nélküli erdőkivágások, a korábban a FARC által ellenőrzött területeken nagyobb a környezetkárosítás mértéke.

Nem a kokatermesztők, hanem a szarvasmarha-tenyésztők jelentik a fő problémát

Iván Duque a múlt hónapban tett európai útján azzal vádolta a környezetvédőket, hogy nem vesznek tudomást a kokatermesztés környezeti hatásairól, azt sugallva, hogy a kokaintermelés járul hozzá leginkább az erdőirtásokhoz.

A kutatók ezzel szemben állítják, hogy a sokkal nagyobb méretekben folytatott – és a Duque-kormány által támogatott – szarvasmarha-tenyésztés és bányászat a fő kiváltó okai az erdőirtásoknak Kolumbiában.

A szarvasmarha-tenyésztés esetében „tömeges erdőirtási mintázatot” tapasztaltak, mivel ez egy rendkívül nagy területigényű gazdasági tevékenység. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a szarvasmarha-tenyésztés az 1990-es évek óta tartósan az erdőirtások fő oka Latin-Amerikában.

A kokatermesztés ezzel szemben „foltszerű erdőirtási mintázatot” mutat, mivel ez egy kis méretekben folytatott mezőgazdasági tevékenység, állítja a tanulmány. A kutatók szerint nem mutatható ki jelentős összefüggés a kokatermesztés és az erdőirtások között, mivel annak nagyságrendje nem egyeztethető össze a jelenlegi szinttel. Inkább azt állapították meg, hogy a nagyobb méretekben folyó gazdasági tevékenységek, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, járulnak hozzá jelentős mértékben a problémához.

A katonai jelenlét tovább ront a helyzeten

A kutatók azt is megállapították, hogy a korábban a FARC által ellenőrzött területeken, ahol kisebb a katonai jelenlét, alacsonyabb mértékű az erdőirtás, mint ott, ahol a hadsereg nagyobb mértékben jelen van.

Ennek az az oka, hogy a hadsereg nem foglalkozik a környezetkárosító tevékenységekkel, inkább a befektetőket védik a szakadár gerillák zsarolásaival és lopásaival szemben. A védett üzleti környezet pedig fokozza az erdőirtásokat.

A kutatók arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a FARC a békemegállapodást követő leszerelése olyan gazdaságilag ösztönző tényező volt, ami erdőirtásokhoz vezetett.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy szükség van fenntartható fejlődési gyakorlatokat előíró jogszabályokra ezeken a területeken.

Miközben Duque a kokaintermelést hibáztatja az országában zajló környezetrombolásért, az minden jel szerint sehol sincs kormánya gazdaságpolitikájának és háború utáni politikájának hatásaihoz képest.

Írta: Kristin Rounds

Forrás: Colombia Report

Fordította: Latin-Amerika Társaság