A Brazíliaváros Recanto das Emas kerületében lévő 308-as Oktatási Központban a diákoknak Mario Vitor Barbosa Magalhães hadnagy motivációs beszédével indul a nap. „Ez a hét nagyon megerőltető volt, de a legtöbbeteknek sikerült teljesítenie az elvárásokat, mind a tanórákon, mind pedig a házi feladatok terén” – harsogja. „Nagyon jó, de minden nap fejlődni kell, minden nap egy új kihívás.”

A gyerekek ezután eléneklik a nemzeti himnuszt a brazil zászlóval szemben állva, amelyen a „Rend és Haladás” felirat látható. A cél a nemzeti büszkeség megerősítése, amiről sokan úgy érzik, hogy elveszett Brazíliában az elmúlt években. Bizonyos szempontból ez inkább emlékeztet egy rendőrakadémiára, mint egy iskolára. Itt a rendőrség őrzi a fegyelmet, a tanárok pedig tanítanak.

A brazil kormány a nemzeti büszkeség felélesztőinek szánja az iskolákat - Fotó: BBC

Ez egy száznyolcvan fokos fordulat, mondja Debora Rodrigues Sales igazgatóhelyettes, aki húsz éve tanít ebben az iskolában. Néhány hónappal ezelőttig inkább dílereket lehetett látni az iskola bejáratánál, nem egyenruhás rendőröket. Ennek tanúságául golyónyom éktelenkedik a fémkapun, egy közelmúltbeli lövöldözés mementója.

„Ahogy telt az idő, az emberek kérni kezdték, hogy a rendőrség avatkozzon közbe” – mondja. „Amikor felvetődött az az ötlet, hogy az iskola életébe bekapcsolódjon a katonai rendőrség, azonnal igent mondtunk.”

Az iskolák militarizálása

Körülbelül százhúsz „militarizált” iskola van ma Brazíliában. A tavalyi választási évben azonban Jair Bolsonaro szélsőjobboldali elnök, a hadsereg korábbi tisztje, aki azt ígérte, hogy fellép az erőszak ellen és javítja az oktatás minőségét, soha nem látott mértékben kívánja növelni a számukat.

A 308-as Oktatási Központ egy kísérleti projekt része, amelyben az iskola vezetése a tanárok és a brazíliavárosi rendőrség között oszlik meg. Az a terv, hogy az ilyen iskolák számát négyről negyvenre emelik az év végéig, és kétszázra Bolsonaro elnök négyéves mandátumának végéig.

Mindazonáltal Sales elismeri, hogy egyes kollégái felmondtak, mert nem örültek a rendőrség iskolai jelenlétének.

Brazíliaváros oktatásért felelős helyettes államtitkára, Mauro Oliviera szerint a vitatott lépésre szükség volt. „Kiszolgáltatott iskolákról beszélünk, amelyekben jelen vannak a kábítószerek, a tanárokat fenyegetik, ezért vissza kell térnünk az alapokhoz.”

„Mivel demokráciában élünk fel kell ismernünk, hogy mit akar a többség, és aszerint kell cselekednünk. Az emberek egy olyan iskolát szerettek volna, amelyben nagyobb a fegyelem és biztonságosabb a gyerekek számára” – magyarázza.

„Baloldali indoktrináció”

Jair Bolsonaro oktatással kapcsolatos elképzelései azonban nem csupán a biztonság kérdésére koncentrálnak. Arról is beszél, hogy véget kíván vetni az általa a baloldali tanárok „indoktrinációjának” nevezett jelenségnek.

Januári beiktatása után egy héttel arról írt a Twitteren, hogy ki akarja „takarítani a marxista szemetet az iskoláinkból”. Hozzátette: „Állampolgárokat kell nevelnünk, nem politikai aktivistákat.”

Brazília leghíresebb pedagógusát, Paulo Freirét vette célba, aki a kritikai gondolkodás tanítását szorgalmazta az iskolában.

Bolsonaro elnök azt gondolja, hogy az 1997-ben elhunyt szocialista irányultságú Freire, aki rövid ideig börtönben is volt az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúra idején, túl nagy befolyással van a brazil oktatási rendszerre. Az elnök azzal fenyegetett, hogy „lángszóróval ront be az oktatási minisztériumba”, hogy eltüntesse onnan Freire eszméit.

Miguel Nagib messzemenőkig támogatja Bolsonaro elnök célkitűzéseit. Ő alapította az Escola Sem Partidót (ami portugálul annyit tesz: Iskola Pártok Nélkül), ami egy olyan kezdeményezés, amely száműzni kívánja a pártpolitikát az iskolákból.

Nagib Luiz Inácio Lula da Silva és Dilma Rousseff baloldali kormányait a brazil diákok „indoktrinációjával” vádolja. „Amikor a tanárok szimpatizálnak egyik vagy másik párttal, és hirdetik az ideológiáját, akkor felborítják a demokrácia egyensúlyát” – érvel.

Elismeri, hogy vannak olyan jobboldali tanárok, akik „ideológiai célokra” használják az osztálytermeket, de szerinte ők „magányos farkasok, egyedül ténykednek”. „A pártpolitika Brazíliában a Munkáspárttal jelent meg” – mondja a Brazíliát 2003 és 2011 között vezető politikai erőről.

„Nem létező ellenség”

Sokak szerint ez az attitűd Bolsonaro kormányában jelenlévő lopakodó konzervativizmus jele. „A kormánynak kell egy ellenség, ami ellen harcolhat” – magyarázza Mauricio Fronzaglia a São Pauló-i Mackenzie Presbiteriánus Egyetem tanára.

„Megalkották ezt a torz víziót, amely szerint az iskolák és az egyetemek olyan helyek, ahol marxista eszméket terjesztenek, és amit le kell győzni. Ez nem igaz, de arra jó lehet, hogy visszaszerezzék vele a szavazók támogatását.”

A kormány azt ígéri, hogy felülvizsgálja az iskolai szexuális felvilágosítást, és arról is szó van, hogy a témák közül kiveszik az LMBT-jogokat, a nemi alapú erőszakot és a feminizmust.

Csupán néhány héttel ezelőtt az azóta menesztett oktatási miniszter, Ricardo Vélez azt javasolta, hogy a tankönyveket úgy írják át, hogy azok tagadják, hogy az 1964-es katonai hatalomátvétel puccs lett volna. Bolsonaro régóta védi a katonaság szerepvállalását, mondván, hogy az mentette meg Brazíliát a kommunizmustól.

„Ha egyszer elkezded felülvizsgálni ezeket a politikai pillanatokat, és értékelni az erőszakos és elnyomó cselekedeteket, fel kell tenned a kérdést, hogy mit árul ez el a társadalomról?” – mondja Cândido Granjeiro, a Brazil Tankönyvkiadók Egyesületének elnöke.

„Vannak arra utaló jelek, hogy a kormány nagyon is konkrét tartalmakat akar, hogy azok alátámasszák a tetteit. Ilyesmit soha nem láttunk korábban, és ez aggodalomra ad okot.”

A São Pauló-i Amorim Lima Iskolában egészen másként mennek a dolgok. A tanárok puszival üdvözlik a diákokat, vannak olyan órák, amelyeken a földön ülnek, és a diákoknak nagyobb szabadságuk van, hogy eldöntsék, hogyan akarnak tanulni.

Nem meglepő módon ott nem értenek egyet Bolsonaro indoktrinációval kapcsolatos nézeteivel. „Szükségünk van ezekre a nyitott terekre, hogy meg tudjuk vitatni a dolgokat” – mondja Ana Elisa Siquiera igazgató.

„A kormány egyetlen dogmát próbál ránk erőltetni, nem hagyja az embereket vitatkozni, hogy megvitassák a dolgokat és másban higgyenek. Miért kellene csak abban hinnem, amit a kormány mond? Meg akarják akadályozni, hogy az emberek gondolkodjanak. Ez egy totális visszalépés.”

Írta: Katy Watson

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság