A Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, chilei Patagónia legdélebbi részén tudósok bálnákat, delfineket és algákat tanulmányoznak, hogy ezek segítségével próbálják megjósolni, hogy hogyan fog hatni a globális felmelegedés a világ óceánjaira.

A Seno Ballena fjordban jelenleg olyan körülmények figyelhetők meg, amelyek néhány évtizeden belül más tengeri rendszerekben is megjelenhetnek, amikor drámai változások következnek be a környezetben a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás és az olvadó gleccserek miatt.

A gleccserek olvadása nagy változásokat idézhet elő a tengerek vizében - Fotó: AFP

„Ez a hely olyan, mint egy valóságos kísérleti terep, mert itt lehetőségünk van laboratóriumi tesztek nélkül megfigyelni, hogy mi fog történni, anélkül, hogy csupán a képzeletünkre hagyatkoznánk” – nyilatkozta Maximiliano Vergara tengerbiológus az AFP-nek.

A fjord megközelítése nem egyszerű feladat – a tudósok másfél nap alatt szelték keresztül egy kis, tudományos kutatásra kialakított hajón a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő szeszélyes Magellán-szorost száz kilométer per órát is meghaladó szélben és jeges hidegben.

A helyszínen figyelik az érzékelőrendszer által a vízmintákból három óránként folyamatosan közölt adatokat.

A kutatók elemzik a vizek kémiai, fizikai és biológiai változóit, ami a klímaváltozás miatt alacsonyabb pH-szintet, só- és kalcium-tartalmat mutat, különösen a sekélyebb területeken.

„Jelenleg az információs mérőbázisunkat hozzuk létre” – mondta Vergara.

A Seno Ballena a hosszúszárnyú bálnákról kapta a nevét, amelyek a térségben táplálkoznak, miután a szaporodóhelyükként szolgáló Közép-Amerika melegebb vizeiből délre húzódnak.

A fjord hideg vizei a világ egyik legtermékenyebb tengeri élőhelyének számítanak, ahol nagyon nagy számban fordulnak elő szardíniák és krillek (világítórákok vagy planktonikus rákok – a szerk.).

A klímaváltozás azonban fenyegetést jelent a térség ökoszisztémájára, mivel a Santa Inés-sziget gleccserének olvadása és a megnövekedett csapadék az édesvíz szintjének emelkedését okozza. Ha ez így folytatódik, akkor annak súlyos következményei lesznek a bálnákra nézve, mivel a számukra táplálékként szolgáló planktonok eltűnhetnek.

„A mikroszkopikus algák változásai változásokat idézhetnek elő a [tengeri rendszer] másodlagos struktúráiban vagy az azokat tápláló állatokban” – nyilatkozta az AFP-nek Marco Antonio Pinto tengerbiológus.

Normális körülmények között, amikor bőségesen vannak jelen mikroalgák, ezek élelemmel látják el a zooplanktonokat, amelyek ezután a tápláléklánc egészének szolgálnak táplálékul, egészen a bálnákig, mondta Pinto.

Az expedíció tagjai nyolc helyszínről vesznek mintákat a Sano Ballena körül, hogy azokból mérjék le a Santa Inés-szigeten olvadó gleccser hatásait, ami olyannyira felgyorsult, hogy legutóbbi, áprilisi útjuk óta akkor még láthatatlan sziklák bukkantak elő.

„A magas szélességi fokoknál lévő vizek, mind az északi, mind pedig a déli féltekén, hatalmas mennyiségű biológiai és fizikai-kémiai információt tartalmaznak, amit alapként lehet használni nagy jelentőségű környezetvédelmi döntések meghozatalakor a fejlett országokban” – mondta Maximo Frangopulos, a Magellán Egyetem tanára és az expedíció vezetője.

A tudósok egy vörös dagály kialakulásának lehetősége miatt aggódnak. Ezt a jelenséget a mikroorganizmusok túlzott elszaporodása okozza, amelyek hatalmas mennyiségű oxigént kötnek meg, és méreganyagokat termelnek, ami a tengeri élővilág nagyfokú pusztulásához vezet.

A kutatók egyelőre a hosszúszárnyú bálnák számának kismértékű csökkenését jegyezték fel, ugyanakkor megnőtt más fajok, például az oroszlánfókák – amelyek korábban nem voltak jelen a térségben – és a delfinek száma.

Kisebb kalcium-karbonát koncentrációt is megállapítottak, ami hatással van egyes tengeri élőlények, például puhatestűek vagy a bálnák táplálékaként szolgáló krillek páncéljára.

„Olyan ez, mint egy kirakós játék, amit próbálunk összerakni… hogy lássuk, hogy a klímaváltozás hogyan hat nemcsak a tengeri alaprendszerre, de a nagy emlősökre is, ami társadalmi és gazdasági hatással lehet a térségre” – mondta Pinto.

A szoros körüli térség gazdasága szempontjából létfontosságú rákokat is érintheti mindez, mivel nekik is szükségük van kalciumra, hogy megerősítsék a páncéljukat.

A tudósok a déli félteke téli időszakában terveznek visszatérni a térségbe, hogy új mintákat gyűjtsenek, és megvizsgálják, hogy chilei Patagónia vizei milyen titkokat rejtenek még.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság