Közkeletű vélekedés, hogy a legtöbb latin-amerikai bevándorló a jobb élet reményében, az „Amerikai Álmot” hajszolva indul az Egyesült Államokba. Ez nehéz is tagadni, mert sok igazság van benne.
Azonban az éremnek van egy másik oldala is: az emberek azért hagyják el Latin-Amerikát, mert ott az élet nagyon kemény tud lenni. Szegénység, politikai bizonytalanság és újra és újra feltámadó pénzügyi válságok gyakran összeesküdnek, hogy nehezebbé tegyék a latin-amerikai életet az egyesült államokbelinél, ami egy gazdag ország sok munkalehetőséggel.
Az Egyesült Államok sokat tett azért, hogy tömegek akarják elhagyni Latin-Amerikát - Fotó: Archív
Az amerikai-mexikói határ északi oldaláról szemlélve könnyű Latin-Amerikára egy másik világként tekinteni, ami el van szigetelve az Egyesült Államoktól. Az igazság azonban az, hogy az Egyesült Államok kormánya hagyományosan megnehezíti a latin-amerikai életet a demokratikus kormányok megdöntésével, pénzügyi visszaélésekkel és olyan kereskedelmi politikák alkalmazásával, amelyek aláássák a latin-amerikai iparokat, nagy csapást mérve ezzel a helyi gazdaságokra. Az Egyesült Államoknak falak építése helyett talán arra kellene koncentrálnia, hogy jobb szomszéd legyen.
A következőkben tizenkilenc olyan esetet tekintünk át, amelyekben az Egyesült Államok kormánya előidézte a bevándorlást azzal, hogy nehezebbé tette az életet Latin-Amerikában.
- Mexikó közel felének elfoglalása
1846-ban, nem sokkal Texas elcsatolása után James Polk elnök kivezényelte az amerikai csapatokat a vitatott területekre, ezzel háborút robbantva ki Mexikóval. A harcok a Guadalupe Hidalgó-i szerződéssel értek véget 1848-ban. Erre utalnak a chicano aktivisták, amikor arról beszélnek, hogy „a határ átlépett rajtuk”. Ma 33,5 millió mexikói származású ember él az Egyesült Államokban.
- Puerto Rico gyarmatosítása 1898-ban
Az Egyesült Államok 1898-ban, a spanyol-amerikai háború idején megszállta Puerto Ricót, és azóta is ellenőrzése alatt tartja a szigetet. Jelenleg több Puerto Ricó-i származású ember él az Egyesült Államokban, mint a szigeten.
- Kuba elfoglalása, haditengerészeti támaszpont létesítése a területén, és csak azután való távozás, miután az új kormány lehetővé tette a tetszés szerinti beavatkozást
És az amerikai politikusok valahogy mégis felszabadítóként tekintenek magukra. Később az amerikai kormányzatok arra használták a haditengerészeti támaszpontot, hogy oda feltételezett terroristákat zárjanak, és ott határozatlan ideig, bírósági tárgyalás nélkül fogva tartsák és a Human Rights Watch szerint kínozzák őket.
- Kuba két újabb alkalommal való lerohanása és megszállása
Mivel egyszer nem volt elég, az Egyesült Államok 1906-ban és 1912-ben is lerohanta és megszállta Kubát. Egészen 1933-ig fenntartotta a jogát a Kuba ügyeibe való beavatkozáshoz, mígnem őrmesterek felkelése meg nem döntötte az Egyesült Államok által támogatott diktátort, Gerardo Machadót.
- Nicaragua megszállása, és két évtizedre való elfoglalása
Az Egyesült Államok 1912-ben megszállta Nicaraguát, és megszállva is tartotta egészen 1933-ig. Nem sokkal azután, hogy amerikai csapatok kivonultak, Anastasio Somoza került hatalomra, és amerikai támogatással egy több évtizeden át tartó dinasztikus diktatúra vette kezdetét.
- Haiti lerohanása, és közel húsz évig tartó megszállása
Woodrow Wilson 1915-ben arra utasította a tengerészgyalogságot, hogy szállja meg és foglalja el Haitit, miután a haiti elnök merénylet áldozata lett. A katonák egészen 1934-ig maradtak.
- A Dominikai Köztársaság megszállása 1916-ban
Az Egyesült Államok elsősorban adósságbehajtás céljából megszállta a Dominikai Köztársaságot 1916-ban. A megszállás nyolc évig tartott.
- Guatemala választott kormányának megdöntése 1954-ben
A Közép-Amerikában kiterjedt birtokokkal rendelkező amerikai nagyvállalat, a United Fruit Company érdekében a CIA 1954-ben segített megszervezni a guatemalai kormány megdöntését, több évtizedes, százezrek életét követelő polgárháborúba sodorva az országot.
- A disznó-öbölbeli invázió megszervezése 1961-ben
A CIA szervezte és pénzelte azt a Fidel Castro-ellenes emigránsokból álló csoportot, amely balul sikerült kísérletet tett a forradalmi kormány megdöntésére. Az elbaltázott megszállás katasztrofális véget ért, és Castro nyolc hónappal később „marxista-leninistának” vallotta magát.
- A demokratikusan megválasztott brazil kormány megdöntésének támogatása
Lyndon B. Johnson kormányzata 1964-ben segédkezett a demokratikusan megválasztott brazil kormány megdöntésében. Egy több ezer embert meggyilkoló és százakat „eltüntető” katonai diktatúra lett ennek az eredménye, ami 1985-ig hatalmon volt.
- A megválasztott chilei kormány megdöntésének elősegítése 1973-ban
Augusto Pinochet tábornok a Nixon-kormány segítségével megdöntötte Salvador Allende demokratikusan megválasztott kormányát, és közel két évtizedre rendkívül erőszakos diktatúrát szabadított rá az országra.
- A harmincezer embert meggyilkoló argentin katonai diktatúra támogatása
Amikor a hadsereg 1976-ban megdöntötte az argentin kormányt, és diktatúrát vezetett be, Gerald Ford kormánya erre szívből jövő támogatással és pénzügyi segítségnyújtással reagált. A diktatúra egészen 1983-ig tartott.
- Egy bukott hadsereg finanszírozása a nicaraguai kormány megdöntése céljából
A baloldali sandinista kormány hatalomra kerülése Nicaraguában nem tetszett Washingtonnak. 1979-től kezdve az Egyesült Államok éveken át finanszírozta a „kontrákat”, azt a jobboldali szervezetet, amely atrocitásokat követett el, és az Reagan-kormány tudtával kábítószert csempészett az Egyesült Államokba.
- Haiti újbóli megszállása 1994-ben
Egy megszállás nem volt elég. Az amerikai hadsereg 1994-ben visszatért.
- Felkelés szítása Panamában, hogy megépülhessen a csatorna
Theodore Roosevelt kormánya támogatta a panamai nacionalistákat abban, hogy elszakadjanak Kolumbiától, miután az ország szenátusa elutasította annak a megállapodásnak a feltételeit, ami lehetővé tette volna, hogy az Egyesült Államok használja a területét, hogy megépítse a csatornát. Miután Panama elszakadt, az új ország átadta a csatornaövezet állandó felügyeletét az amerikai kormánynak, ami éveken át tartó tiltakozásokat követően végül 1999-ben szolgáltatta vissza azt.
- Az atrocitásokat elkövető salvadori hadsereg támogatása az 1980-as években
Az El Salvador-i hadsereg amerikai finanszírozással követett el atrocitásokat az 1980-as években, többek között – de nem kizárólag – apácákat erőszakolt meg, papokat gyilkolt meg és több száz gyermeket mészárolt le egyetlen eset során El Mozote faluban.
- A Mexikóba való fegyverszállítmányok korlátozásának elutasítása
A mexikói hatóságok 2007 és 2011 között közel hetvenezer az Egyesült Államokból származó fegyvert foglaltak le. 2004-ben az amerikai kongresszus elutasította a támadó fegyverek eladására vonatkozó tízéves tilalom meghosszabbítását. Ezek gyorsan a mexikói drogkartellek előszeretettel használt fegyverei lettek.
- A mai drogkartellek létrejöttének elősegítése
Az Egyesült Államok, annak ellenére, hogy tudott a széleskörű emberijog-sértésekről, finanszírozta a guatemalai hadsereget az 1960-as és 1970-es évek felkelés-ellenes háborúja alatt. Az amerikai katonai segélyek és kiképzések kedvezményezettje a számos mészárlásért felelős különleges egység, a Kaibiles volt. A Kaibiles egykori tagjai beléptek a Zetas drogkartellbe.
- Munkanélküliséget okozó kereskedelmi politikák szorgalmazása
Az egyik olyan dolog, ami miatt több millió alacsony jövedelmű munkás hagyta el Mexikót az elmúlt két évtizedben, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 1994-es aláírása volt. A NAFTA csupán egyik megnyilvánulása a Washington által szorgalmazott szabadkereskedelmi politikáknak, amelyeknek gyakran vannak káros hatásai a latin-amerikai országokban. Bill Clinton korábbi amerikai elnök a pusztító 2010-es haiti földrengés ennek egy részét elismerte, amikor azt mondta, hogy a haiti piac megnyitása az olcsó amerikai rizs előtt „talán előnyös volt néhány gazdánknak Arkansasban, de nem működött. (…) Minden egyes nap együtt kell élnem azzal a következménnyel, hogy Haitin visszaesett a rizstermelés, amellyel elláthatnák élelemmel az embereket, és mindez azért, amit tettem, én, senki más.”
Írta: Roque Planas
Forrás: The Huffington Post
Fordította: Latin-Amerika Társaság