Közkeletű vélekedés, hogy a legtöbb latin-amerikai bevándorló a jobb élet reményében, az „Amerikai Álmot” hajszolva indul az Egyesült Államokba. Ez nehéz is tagadni, mert sok igazság van benne.

Azonban az éremnek van egy másik oldala is: az emberek azért hagyják el Latin-Amerikát, mert ott az élet nagyon kemény tud lenni. Szegénység, politikai bizonytalanság és újra és újra feltámadó pénzügyi válságok gyakran összeesküdnek, hogy nehezebbé tegyék a latin-amerikai életet az egyesült államokbelinél, ami egy gazdag ország sok munkalehetőséggel.

Az Egyesült Államok sokat tett azért, hogy tömegek akarják elhagyni Latin-Amerikát - Fotó: Archív

Az amerikai-mexikói határ északi oldaláról szemlélve könnyű Latin-Amerikára egy másik világként tekinteni, ami el van szigetelve az Egyesült Államoktól. Az igazság azonban az, hogy az Egyesült Államok kormánya hagyományosan megnehezíti a latin-amerikai életet a demokratikus kormányok megdöntésével, pénzügyi visszaélésekkel és olyan kereskedelmi politikák alkalmazásával, amelyek aláássák a latin-amerikai iparokat, nagy csapást mérve ezzel a helyi gazdaságokra. Az Egyesült Államoknak falak építése helyett talán arra kellene koncentrálnia, hogy jobb szomszéd legyen.

A következőkben tizenkilenc olyan esetet tekintünk át, amelyekben az Egyesült Államok kormánya előidézte a bevándorlást azzal, hogy nehezebbé tette az életet Latin-Amerikában.

  1. Mexikó közel felének elfoglalása

1846-ban, nem sokkal Texas elcsatolása után James Polk elnök kivezényelte az amerikai csapatokat a vitatott területekre, ezzel háborút robbantva ki Mexikóval. A harcok a Guadalupe Hidalgó-i szerződéssel értek véget 1848-ban. Erre utalnak a chicano aktivisták, amikor arról beszélnek, hogy „a határ átlépett rajtuk”. Ma 33,5 millió mexikói származású ember él az Egyesült Államokban.

  1. Puerto Rico gyarmatosítása 1898-ban

Az Egyesült Államok 1898-ban, a spanyol-amerikai háború idején megszállta Puerto Ricót, és azóta is ellenőrzése alatt tartja a szigetet. Jelenleg több Puerto Ricó-i származású ember él az Egyesült Államokban, mint a szigeten.

  1. Kuba elfoglalása, haditengerészeti támaszpont létesítése a területén, és csak azután való távozás, miután az új kormány lehetővé tette a tetszés szerinti beavatkozást

És az amerikai politikusok valahogy mégis felszabadítóként tekintenek magukra. Később az amerikai kormányzatok arra használták a haditengerészeti támaszpontot, hogy oda feltételezett terroristákat zárjanak, és ott határozatlan ideig, bírósági tárgyalás nélkül fogva tartsák és a Human Rights Watch szerint kínozzák őket.

  1. Kuba két újabb alkalommal való lerohanása és megszállása

Mivel egyszer nem volt elég, az Egyesült Államok 1906-ban és 1912-ben is lerohanta és megszállta Kubát. Egészen 1933-ig fenntartotta a jogát a Kuba ügyeibe való beavatkozáshoz, mígnem őrmesterek felkelése meg nem döntötte az Egyesült Államok által támogatott diktátort, Gerardo Machadót.

  1. Nicaragua megszállása, és két évtizedre való elfoglalása

Az Egyesült Államok 1912-ben megszállta Nicaraguát, és megszállva is tartotta egészen 1933-ig. Nem sokkal azután, hogy amerikai csapatok kivonultak, Anastasio Somoza került hatalomra, és amerikai támogatással egy több évtizeden át tartó dinasztikus diktatúra vette kezdetét.

  1. Haiti lerohanása, és közel húsz évig tartó megszállása

Woodrow Wilson 1915-ben arra utasította a tengerészgyalogságot, hogy szállja meg és foglalja el Haitit, miután a haiti elnök merénylet áldozata lett. A katonák egészen 1934-ig maradtak.

  1. A Dominikai Köztársaság megszállása 1916-ban

Az Egyesült Államok elsősorban adósságbehajtás céljából megszállta a Dominikai Köztársaságot 1916-ban. A megszállás nyolc évig tartott.

  1. Guatemala választott kormányának megdöntése 1954-ben

A Közép-Amerikában kiterjedt birtokokkal rendelkező amerikai nagyvállalat, a United Fruit Company érdekében a CIA 1954-ben segített megszervezni a guatemalai kormány megdöntését, több évtizedes, százezrek életét követelő polgárháborúba sodorva az országot.

  1. A disznó-öbölbeli invázió megszervezése 1961-ben

A CIA szervezte és pénzelte azt a Fidel Castro-ellenes emigránsokból álló csoportot, amely balul sikerült kísérletet tett a forradalmi kormány megdöntésére. Az elbaltázott megszállás katasztrofális véget ért, és Castro nyolc hónappal később „marxista-leninistának” vallotta magát.

  1. A demokratikusan megválasztott brazil kormány megdöntésének támogatása

Lyndon B. Johnson kormányzata 1964-ben segédkezett a demokratikusan megválasztott brazil kormány megdöntésében. Egy több ezer embert meggyilkoló és százakat „eltüntető” katonai diktatúra lett ennek az eredménye, ami 1985-ig hatalmon volt.

  1. A megválasztott chilei kormány megdöntésének elősegítése 1973-ban

Augusto Pinochet tábornok a Nixon-kormány segítségével megdöntötte Salvador Allende demokratikusan megválasztott kormányát, és közel két évtizedre rendkívül erőszakos diktatúrát szabadított rá az országra.

  1. A harmincezer embert meggyilkoló argentin katonai diktatúra támogatása

Amikor a hadsereg 1976-ban megdöntötte az argentin kormányt, és diktatúrát vezetett be, Gerald Ford kormánya erre szívből jövő támogatással és pénzügyi segítségnyújtással reagált. A diktatúra egészen 1983-ig tartott.

  1. Egy bukott hadsereg finanszírozása a nicaraguai kormány megdöntése céljából

A baloldali sandinista kormány hatalomra kerülése Nicaraguában nem tetszett Washingtonnak. 1979-től kezdve az Egyesült Államok éveken át finanszírozta a „kontrákat”, azt a jobboldali szervezetet, amely atrocitásokat követett el, és az Reagan-kormány tudtával kábítószert csempészett az Egyesült Államokba.

  1. Haiti újbóli megszállása 1994-ben

Egy megszállás nem volt elég. Az amerikai hadsereg 1994-ben visszatért.

  1. Felkelés szítása Panamában, hogy megépülhessen a csatorna

Theodore Roosevelt kormánya támogatta a panamai nacionalistákat abban, hogy elszakadjanak Kolumbiától, miután az ország szenátusa elutasította annak a megállapodásnak a feltételeit, ami lehetővé tette volna, hogy az Egyesült Államok használja a területét, hogy megépítse a csatornát. Miután Panama elszakadt, az új ország átadta a csatornaövezet állandó felügyeletét az amerikai kormánynak, ami éveken át tartó tiltakozásokat követően végül 1999-ben szolgáltatta vissza azt.

  1. Az atrocitásokat elkövető salvadori hadsereg támogatása az 1980-as években

Az El Salvador-i hadsereg amerikai finanszírozással követett el atrocitásokat az 1980-as években, többek között – de nem kizárólag – apácákat erőszakolt meg, papokat gyilkolt meg és több száz gyermeket mészárolt le egyetlen eset során El Mozote faluban.

  1. A Mexikóba való fegyverszállítmányok korlátozásának elutasítása

A mexikói hatóságok 2007 és 2011 között közel hetvenezer az Egyesült Államokból származó fegyvert foglaltak le. 2004-ben az amerikai kongresszus elutasította a támadó fegyverek eladására vonatkozó tízéves tilalom meghosszabbítását. Ezek gyorsan a mexikói drogkartellek előszeretettel használt fegyverei lettek.

  1. A mai drogkartellek létrejöttének elősegítése

Az Egyesült Államok, annak ellenére, hogy tudott a széleskörű emberijog-sértésekről, finanszírozta a guatemalai hadsereget az 1960-as és 1970-es évek felkelés-ellenes háborúja alatt. Az amerikai katonai segélyek és kiképzések kedvezményezettje a számos mészárlásért felelős különleges egység, a Kaibiles volt. A Kaibiles egykori tagjai beléptek a Zetas drogkartellbe.

  1. Munkanélküliséget okozó kereskedelmi politikák szorgalmazása

Az egyik olyan dolog, ami miatt több millió alacsony jövedelmű munkás hagyta el Mexikót az elmúlt két évtizedben, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 1994-es aláírása volt. A NAFTA csupán egyik megnyilvánulása a Washington által szorgalmazott szabadkereskedelmi politikáknak, amelyeknek gyakran vannak káros hatásai a latin-amerikai országokban. Bill Clinton korábbi amerikai elnök a pusztító 2010-es haiti földrengés ennek egy részét elismerte, amikor azt mondta, hogy a haiti piac megnyitása az olcsó amerikai rizs előtt „talán előnyös volt néhány gazdánknak Arkansasban, de nem működött. (…) Minden egyes nap együtt kell élnem azzal a következménnyel, hogy Haitin visszaesett a rizstermelés, amellyel elláthatnák élelemmel az embereket, és mindez azért, amit tettem, én, senki más.”

Írta: Roque Planas

Forrás: The Huffington Post

Fordította: Latin-Amerika Társaság