Ma 55 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással Kuba és Magyarország. Ebből az alkalomból a teljesség igénye nélkül rövid áttekintést adunk a két ország kapcsolatáról. Összefoglalónkban a hivatalos kapcsolatokon túl informális kapcsolatokat, érdekességeket is megemlítünk, és kiemeljük a két ország közötti hasonlóságokat.

Kezdjük is mindjárt a hasonlóságokkal. Bár a két ország látszólag nagyon távol van egymástól, mind földrajzilag, mind pedig kulturálisan, mégis több hasonlóságot fedezhetünk fel az adottságaikat tekintve. Kuba és Magyarország hasonló méretűek, a lakosságuk mérete is hasonló, ahogyan a fővárosaikban élő emberek száma is. Felfedezésekor Kubát az Újvilág kulcsának nevezték (a kulcs szerepel a címerében is), és bizonyos értelemben Magyarország is évszázadokon keresztül kapu volt Európába, gondoljunk csak arra, hogy az oszmán birodalom rajtunk keresztül elsősorban Bécset akarta elfoglalni. Hasonlóak a természeti adottságaik is, egyik országnak sincsenek komolyan ásványkincsei, de mindkettőnek kiváló termőtalaja van, így elsősorban agrárországoknak számítanak.

A két ország kapcsolatának kezdetét a 19. század második felére tehetjük. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után számos magyar katona választotta az emigrációt, és egy egész huszárhadtestünk Kubába is eljutott, ám sajnálatos módon ők inkább a spanyolok oldalán, a kubaiak ellen harcoltak, amikor azok szintén a szabadságukat igyekeztek kivívni.

Az első magyar úti beszámoló is ebben az időszakban született. Egy bizonyos Rosti Pál, szintén ’48-as emigráns írt először magyarként Kubáról Úti emlékezések Amerikából című könyvében. Rosti éles szemmel, részletesen számolt be a korabeli Havannáról és más kubai vidékekről ahol járt.

Nem igazán kapcsolat, de szembetűnő érdekesség még ebből a korszakból az a párhuzam, ami Kuba nagy nemzeti költője, José Martí és a mi Petőfink sorsa között megfigyelhető. José Martí, Petőfihez hasonlóan egyszerre volt hazája kiemelkedő irodalmi alakja, és forradalmár, aki fegyverrel is kész volt harcolni Kuba szabadságáért. Mindketten ennek megfelelően aktív szerepet vállaltak a kubai és a magyar szabadságharcban, és mindketten életüket adták érte. José Martí ugyanis szintén csatában vesztette életét, ahogyan Petőfi Sándor is.

Erre a párhuzamra már abban a korszakban is felfigyelhettek, hiszen Petőfi verseit már az 1800-as évek második felében elkezdték spanyolra fordítani, egészen pontosan Diego Vincente Tejerának, a kor jeles kubai költőjének köszönhetjük az első spanyol nyelvű Petőfi verseket, amelyek között a korszellemnek megfelelően ott voltak a Szabadág, szerelem és A XIX. század költői című művek. Később is születtek spanyol nyelvű Petőfi-fordítások kubai szerzők tollából, fordított Petőfit Eliseo Diego és Nicolás Guillén is.

Rosti Pál - Fotó: Wikipédia

José Martínak van még egy érdekes magyar vonatkozása is. New York-i száműzetésekor a kubai költő látta Munkácsy Mihály Krisztus című festményét, és később elragadtatva írt Munkácsy életéről és festészetéről.

A kulturális kapcsolatok több mint fél évszázaddal későbbi kiépülésével sok más magyar alkotó műve is eljut Kubába. A kiváló kubai költő, Fayad Jamís például nagyszerű József Attila-fordításokat készít, de játsszák például Molnár Ferenc színdarabjait is.

A kölcsönös kapcsolatok nekünk is kedveztek ilyen téren és mi magyarok is gazdagodtunk számos kubai irodalmár alkotásaival. Elérhetőek magyar nyelven többek között Nicolás Guillén, José Martí, Fayad Jamís, Alejo Carpentier, Pablo de la Torriente Brau, Renée Méndez Capote, Edmundo Desnoes, Lisandro Otero, Julio Travieso és Cintio Vitier művei. José Martínak szobra is van Budapesten a Havanna lakótelepen.

De nem csak az eredeti kubai művekben bővelkedhetünk, hanem számos magyar író-költő Kubáról szóló műveiben is. Írt Kubáról, a kubai forradalomról mások mellett Csoóri Sándor, Moldova György, Györe Imre és Váci Mihály is.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy a kubai irodalom magyarországi megismertetésében és a magyar-kubai irodalmi kapcsolatok kiépítésében óriási szerepe van Simor András költőnek. Simor Andrásnak elképesztő mennyiségű kubai irodalmi és politikai alkotásnak a magyar változatát köszönhetjük, és az ő tevékenysége rendkívüli módon hozzájárult a magyar irodalom spanyol nyelvre ültetéséhez. Az ő közreműködésével született spanyol nyelvű József Attila, Radnóti- és legutóbb Ady-kötet.

Fontos megjegyezni, hogy a kubaiak nem felejtettek el minket, ezt jól mutatta, hogy a Kubai Írószövetség kongresszusát a 2005-ös József Attila-emlékévben a magyar költő költészetének jegyében tartották meg.

A két ország közötti irodalmi kapcsolatok tehát jóval hamarabb kezdődtek, mint a diplomáciai vagy akár a gazdasági kapcsolatok. Ez utóbbiak csak a kubai forradalom győzelme után épültek ki.

Az első érdekesség, ami a kubai forradalmat követte és közvetett kapcsolata van Magyarországgal, az az, hogy a forradalom által elűzött kubai diktátor, Fulgencio Batista végül abban az Estoril nevű portugál városkában kötött ki, amely akkoriban a bukott diktátorok és népvezérek utolsó menedéke volt. Itt élt a száműzött spanyol király valamint – és itt a magyar vonatkozás – Horthy Miklós is.

A hivatalos kapcsolatok éppen ma 55 éve kezdődtek, amikor is 1960. december 18-án, a Magyarországra látogató kubai küldöttség nevében, a küldöttség vezetője, a forradalmi hadsereg őrnagya, Dr. Ernesto Che Guevara, magyar részről pedig Dr. Sík Endre külügyminiszter Budapesten aláírta a magyar-kubai diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet.

A kereskedelmi kapcsolatok felvétele már valamivel korábban, 1960. szeptember 15-én, Havannában megtörtént, mivel egy magyar delegáció Kubába utazott, hogy az új kubai vezetéssel tárgyaljon. Találkoztak mások mellett Raúl Roa külügyminiszterrel, Guevarával, és a Népi Szocialista Párt főtitkárával Blas Rocával is, akinek egyébként a Kubai Forradalom című munkája magyarul is olvasható.

A diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele jó hatással volt a kulturális kapcsolatokra és ennek köszönhetően a ’60-as évektől kezdve számos könyv jelent meg Kubáról és a kubai forradalomról is.

Kubában pedig iskolát neveztek el a Magyar Népköztársaságról és üveggyárat a Magyar-Kubai Barátságról.

Sajnos hamar aktuálissá vált a Kuba melletti politikai szolidaritás szükségessége is. A Magyar Népköztársaság már a disznó-öbölbeli invázió kapcsán elítélte Kennedy elnököt és kifejezte Kuba iránti szolidaritását.

Folyamatossá váltak a két ország politikusainak látogatásai. Már az 1960-as évek elején Magyarországra látogatott Raúl Castro. 1972 júniusában viszont a legmagasabb rangú kubai vezető, Fidel Castro kelet-európai körútja egyik állomásaként jött hazánkba. Programjában tárgyalások, egy mezőgazdasági témájú látogatás és egy hétvégi pihenés a Balatonnál szerepelt.

De nem csak kubai politikusok jöttek Magyarországra, hanem magyar politikusok is ellátogattak Kubába. 1975. december 17-22. között tartotta Kuba Kommunista Pártja első kongresszusát, amelyen részt vett Kádár János is.

Politikai kapcsolatok mellett élénk kereskedelmi kapcsolat is volt a két ország között. Ezenkívül számos más kétoldalú megállapodás is született. Egy ilyen megállapodás értelmében számos magyar diák tanulhatott Kubában és kubai diák Magyarországon. Magyar szakemberek is dolgoztak Kubában, és kubai munkások is érkeztek hazánkba. Sokan közülük máig köztünk élnek.

A magyar szakemberek közreműködtek többek között a kubai gyógyszertermelés fejlesztésének megtervezésében, kubai gyógynövények feldolgozásában, a kubai mikrohullámú lánc kiépítésében, híradástechnikai berendezések felszerelésében, a vetőmag-nemesítés megszervezésében, talajtani vizsgálatokban, Oriente tartomány geológiai térképének elkészítésében valamint Kuba botanikai feltérképezésében. Ez utóbbiról Dr. Borhidi Attila Kubában térképeztünk címen írt könyvet.

José Martí szobra Budapesten - Fotó: latin-amerika.hu

1978-ban a világ haladó ifjúsága nagy esemény elé nézett: Havannában (először Európán kívül) megrendezésre került a 11. Világifjúsági és Diáktalálkozó (VIT), amelyen népes magyar delegáció is részt vett.

Mindezekből jól látszik, hogy Kuba és Magyarország a rendszerváltásig nagyon sokrétű baráti kapcsolatban állt egymással. A kelet-európai rendszerváltáskor azonban sok minden megváltozott. A magyar-kubai gazdasági kapcsolatok 1990 után egyik napról a másikra megszűntek, csökkentek vagy módosultak. A tudományos és a hivatalos kulturális kapcsolatok is meggyengültek, noha azért teljesen nem szűntek meg. Magyar tudósok ma is kutatják Kubát, és ha kisebb számban is, de ma is jelennek meg magyarul kubai irodalmi alkotások. A magyar kutatók munkáinak különleges darabja például Dornbach Mária néprajztudós Istenek a levesestálban című könyve, amely a szigetországban rendkívül elterjedt afrokubai santería vallást mutatja be. Nagyon érdekes az is, hogy Magyarországon is kiadták a kubai elnök, Raúl Castro lányának, a Kubai Szexuális Nevelés Intézet igazgatójának, Mariela Castro Espínnek kamaszoknak szóló szexuális felvilágosító könyvét.

A diplomáciai kapcsolatok nem szűntek meg a rendszerváltás után sem, és Magyarország a 2000-es évek eleji nagykövetség-bezárási hullámkor sem nyúlt hozzá kubai nagykövetségéhez.

Az utóbbi években Kubában tapasztalt gazdasági változásokkal a magyar befektetők is egyre inkább megjelennek a szigetországban, és Kuba egyes termékeit ma is lehet kapni Magyarországon. A magyar turisták kedvelt úti céljai között is szerepel Kuba.

Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy a sokoldalú kubai-magyar kapcsolatok 1960-as és 1970-es szintjétől egyelőre távol vagyunk, de talán eljön meg az az idő, amikor újra élénk kapcsolatoknak örvendhetünk.

Írta: Kupi László