Ricardo Vélez brazil oktatási miniszter arról beszélt, hogy átírnák az iskolai tankönyveket, hogy a gyerekek „a történelem szélesebb változatát” tanulják. Vélez tagadja, hogy puccs történt volna, amikor 1964-ben a hadsereg megdöntötte a demokratikusan megválasztott João Goulart elnököt. Az ezt követő huszonegy évig tartó katonai diktatúrát pedig „erővel irányított demokratikus rendszernek” nevezi.

Néhány nappal azután vélekedett így, miután a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök bejelentette, hogy meg fogják ünnepelni a puccs évfordulóját.

A brazilok körében nem arat osztatlan sikert a katonai diktatúra mentegetése - Fotó: Daniel Ramalho/AFP

„Intézményi váltás” vagy puccs

Vélez a Valor Económico újságnak azt mondta, hogy az iskolai tankönyveknek „meg kell menteniük” az 1964-es események „értelmezését”, hogy a gyerekeknek „valódi fogalmuk” alakulhasson ki a történtekről.

„A brazil történelem azt mutatja, hogy ami 1964. március 31-én történt, az a brazil társadalom szuverén döntése volt” – nyilatkozta a Valor Económicónak. Bár Goulart elnököt vérontás nélkül döntötték meg 1964. március 31-én, az ezt követő huszonegy éves katonai diktatúra alatt kegyetlen elnyomás és szigorú cenzúra uralkodott.

Az országban működő igazság bizottság 2014-es jelentése szerint több mint négyszáz embert tüntettek el vagy öltek meg, és ezreket tartóztattak le és kínoztak meg, mielőtt 1985-ben visszaállították volna a demokráciát.

„Vélez a katonai diktatúrát „erővel irányított demokratikus rendszernek” nevezte, amire abban az időben szükség volt”, és azt úgy fogalmazott, hogy Goulart elnök megdöntése „intézményi váltás volt, nem pedig az akkori alkotmány elleni puccs”.

Azt is mondta, hogy „egy progresszív változtatás” az iskolai tankönyvekben „a történelem szélesebb értelmezését” szolgálná.

A Brazil Tankönyvkiadók Szövetségének elnöke, Cândido Grangeiro kritikusan nyilatkozott Vélez tervéről, és azt mondta, hogy a tananyag bárminemű megváltoztatása széleskorú tudományos kutatások, és nem egyéni vélemények alapján történik. Azt is kijelentette, hogy az általa vezetett szervezet „ellenez mindenféle véleményeken alapuló revizionizmust”.

„A nácik baloldaliak voltak”

Ez nem az első alkalom, amikor Bolsonaro elnök kormányát revizionizmussal vádolják.

A hét elején maga az elnök váltott ki felháborodást, amikor osztotta külügyminisztere, Ernesto Araújo nézetét, aki szerint a nácizmus egy baloldali mozgalom volt.

Az izraeli Yad Vasem Holokauszt Emlékhelyen és Múzeumban tett látogatása után újságírók azt kérdezték a brazil elnöktől, hogy egyetért-e Araújo szavaival, mire Bolsonaro így válaszolt: „Efelől nincs kétség, ugye?”

Azt is mondta, hogy a náci párt neve Nemzetiszocialista Német Munkáspárt volt, arra utalva, hogy szocialista ideológiája volt.

Kijelentése ellentmond az általa éppen megtekintett múzeumban található információknak, melyek szerint a nácizmus olyan radikális jobboldali csoportokból nőtt ki Németországban, amelyeket a kommunizmus megjelenése dühített fel.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság