Evo Morales lesz a díszvendég az ENSZ Őshonos Nyelvek Nemzetközi Évének New York-i nyitóünnepségén február 1-én, jelentette be Diego Pary bolíviai külügyminiszter.
„Az elnököt meghívták, hogy vegyen részt február 1-én az Őshonos Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitóján, ő lesz a díszvendég” – nyilatkozta Pary újságíróknak.
Az ajmara Evo Morales Bolívia első őslakos elnöke - Fotó: Archív
A nemzetközi eseményen felvonulnak majd a világ ősi nyelvei, amelyeknek égető szükségük arra, hogy megőrizzék, felélesszék és népszerűsítsék őket, írta az ABI bolíviai állami hírügynökség.
Pary a sajtó munkatársainak elmondta, hogy Bolívia vezető szerepet játszik az őslakosok jogainak megóvásában szerte a világon. A bolíviai elnök kitartásának köszönhetően számos intézkedést fogadtak el az Amerikai Államok Szervezetében és az ENSZ-ben is, mondta a miniszter.
Bolívia első őslakos elnöke ajmara, ami egyike az ország harminchat őslakos közösségének.
Mintegy 370 millió őslakos ember képviseli azt az ötezer kultúrát, amely a világ kilencven országában van jelen, és az ENSZ közelmúltbeli jelentése szerint már csak kevesebb, mint hétezer nyelvet beszélnek.
Tavaly a Veszélyeztetett nyelvek atlasza arra figyelmeztetett, hogy Brazíliában százkilencven őshonos nyelv tűnhet el. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által gyűjtött adatokból az is kiderül, hogy Brazília a második olyan ország, ebben csupán az Egyesült Államok előzi meg, amelyben a legtöbb nyelvet fenyegeti a kihalás veszélye.
A térség más országai azonban tesznek lépéseket az őshonos nyelvek megőrzésére.
A mexikói Gonzalo Santiago Martínez kifejlesztett egy alkalmazást egy Oaxaca állambeli, az oto-mangueai nyelvcsaládba tartozó őslakos nyelv, a zapoteco (vagy didxaza) megőrzésére.
Peruban pedig az egyszer már kihaltnak nyilvánított mucsik nyelvnek ma már nyolcvan beszélője van, és bekerült harmincnyolc perui iskola tantervébe, amivel újra életre kelt a térség egyik legfontosabb prekolumbián nyelve.
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság