Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető Venezuela „ideiglenes elnökévé” eskette fel magát szerdán, amit az Egyesült Államok és térségi szövetségesei azonnal el is ismertek.

„A Nemzetgyűlés elnökeként, Isten és Venezuela előtt esküszöm, hogy Venezuela ideiglenes elnökeként hivatalosan magamra vállalom a nemzeti végrehajtó hatalommal járó jogköröket” – jelentette ki Guaidó egy ellenzéki tüntetésen Kelet-Caracasban.

Juan Guidano tegnap magát eskette fel Venezuela „ideiglenes elnökévé” - Fotó: AP

Guaidó korábban már többször hangoztatta, hogy „készen áll” magára vállalni a végrehajtó hatalommal járó kötelezettségeket, az Egyesült Államok pedig a hírek szerint azt fontolgatta, hogy elismeri „ideiglenes elnöknek”.

Az amerikai hatóságok ennek megfelelően gyorsan reagáltak tegnap, és Donald Trump, Mike Pompeo külügyminiszter és Marco Rubio szenátor ki is mondták, hogy elismerik Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének.

„Továbbra is kész vagyok teljes súllyal bevetni az Egyesült Államok gazdasági és diplomáciai erejét a venezuelai demokrácia helyreállításának érdekében” – jelentette ki Trump egy közleményben.

Washington regionális szövetségesei, köztük Kanada, Brazília, Argentína, Kolumbia és az úgynevezett Lima Csoport más tagjai is gyorsan követték a példát, és támogatásukról biztosították a harmincöt éves politikust. A Lima Csoport január elején egy közleményben már beszélt arról, hogy nem hajlandó elismerni Maduro második ciklusát.

Közben Kuba és Bolívia Maduro felé fejezte ki támogatását, Uruguay és Mexikó új, López Obrador-féle kormánya nem ismerte el Guaidót elnöknek, és tárgyalásokat szorgalmaztak „az erőszak eszkalálódásának elkerülése” érdekében. Oroszország és Törökország is azt jelezte, hogy kapcsolataik a Maduro-kormánnyal változatlanok.

Az Európai Unió egy közleményben úgy fogalmazott, hogy kész „támogatni a demokrácia és a törvényes rend helyreállítását Venezuelában (…) a venezuelai alkotmánnyal összhangban”, de tartózkodott Guaidó elnökként való elismerésétől. Eddig csak Madrid adott ki egy nyilatkozatot, amelyben nem fogadja el Guaidót elnöknek, és közös EU-álláspontot szorgalmaz.

A venezuelai hatóságok élesen bírálták az általuk az Egyesült Államok által vezetett „puccskísérletnek” nevezett eseménysort. Diosdado Cabello, a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) alelnöke és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnöke, arra kérte a chavistákat, hogy maradjanak egységesek, és őrködjenek a Miraflores Palotánál.

Maduro elnök később a Miraflores Palota erkélyéről szólt a támogatóihoz.

„Ez az országban zajló puccskísérlet az imperializmus és a venezuelai ellenzékben lévő lakájai legesztelenebb erőfeszítése” – mondta az elnök a tömegnek.

A venezuelai elnök azt is bejelentette, hogy a dél-amerikai ország megszakítja minden kapcsolatát az Egyesült Államokkal, és hetvenkét órát adott az amerikai diplomatáknak, hogy elhagyják az országot. Ezután maximális mozgósításra szólított fel a béke megőrzése és „az Egyesült Államok által vezetett puccskísérlet” legyőzése érdekében.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszer reagált a venezuelai államfő szavaira, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja visszahívni a diplomatáit, mondván, Madurónak „nincs jogi felhatalmazása az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok megszakítására vagy a diplomatáinak persona non gratává nyilvánítására”. Caracas még nem válaszolt az amerikai diplomata kijelentésére.

Padrino López venezuelai védelmi miniszter szintén megszólalt, és azt mondta, hogy nem hajlandó elismerni semmilyen olyan elnököt, akit „homályos érdekek iktatnak be és törvénytelenül önmagát nevezi ki”, és azt ígérte, hogy a fegyveres erők meg fogják védeni az ország szuverenitását és az alkotmányt. Guaidó, más ellenzéki személyek és az Egyesült Államok vezetői több alkalommal is felszólították a hadsereget, hogy mozdítsa el a Maduro-kormányt.

Hétfőn semlegesítették a Nemzeti Gárda rövid életű zendülését, és Maduro és Cabello is a fegyveres erők egységére szólított fel.

Bizonytalan, hogy mi fog következni, mivel Maduro Guaidó lépése miatt az ország igazságügyi hatóságaihoz fordult. Tegnap délelőtt a venezuelai Legfelsőbb Bíróság a Nemzetgyűlés közelmúltbeli intézkedéseit „megsemmisítette” és hatáskör-túllépésnek nyilvánította, és felszólította az Államügyészi Hivatalt, hogy büntetőjogi felelősséget állapítson meg. Az igazságügyi hatóságok a törvényhozást 2016-tól kezdődően „érvénytelennek” nyilvánították, mert a testület nem teljesítette azt a bírói rendelkezést, hogy zárjon ki a tagjai közül három olyan képviselőt, akik ellen választási csalás miatt folyik vizsgálat.

A Reuters arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat a héten fontolóra vette, hogy olajszankciókat vezessen be Venezuela ellen, vagy erőteljesen korlátozza az onnan származó importját, ami létfontosságú forrásoktól fosztaná meg a Maduro-kormányt.

A Torino Capital vezető közgazdásza, Francisco Rodríguez, aki tavaly a legyőzött ellenzéki elnökjelölt, Henri Falcón tanácsadója volt, a Twitteren azt írta, hogy az, hogy a Trump-kormányzat elismerte őt, lehetővé teszi Guaidónak vagy egy esetleges átmeneti kormánynak, hogy ellenőrzése alá vonja az Egyesült Államok területén lévő venezuelai érdekeltségeket, így például a PDVSA állami olajvállalat legnagyobb leányvállalatát, a CITGO-t. Ez megakadályozná, hogy a venezuelai kormány számlákat állítson ki az olajszállítmányok után.

Tegnap jelentős kormánypárti és kormányellenes tüntetések voltak az ország számos pontján, de főleg Caracasban, Pérez Jiménez diktatúrájának 1958. január 23-i megdöntése alkalmából.

A demonstrációk többnyire békések voltak, de volt néhány erőszakos eset is. Ellenzéki tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokról érkeztek hírek, amikor az utóbbiak megpróbáltak lezárni egy főutat a város délnyugati részén. Cojedes és Monagas államokban a kormány támogatói gyújtogatásokról számoltak be, előbbiben a PSUV helyi irodáját támadták meg, az utóbbiban a szociális szolgáltatások épületét borították lángba ismeretlenek. A hírek szerint az összecsapásoknak Barinas és San Cristóbal városokban halálos áldozatai is voltak, de ezeket egyelőre még nem erősítették meg.

A cikk írásának idején (tegnap – a szerk.) zavargásokról érkeztek hírek Kelet-Caracasból is, a La Carlota légibázis környékéről, ahol 2017-ben gyakoriak voltak a „guarimba” tüntetések. Ellenzéki csoportok állítólag barikádokat gyújtottak fel, eltérítettek egy teherautót és megtámadták a támaszpontot, ami miatt több embert letartóztattak. A beszámolók szerint más venezuelai városokban is emeltek barikádokat.

Írta: Ricardo Vaz

Forrás: venezuelanalysis.com

Fordította: Latin-Amerika Társaság