Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten tett latin-amerikai körútján végigjárta régióbeli szövetségeseit, hogy a megvitassa velük az Egyesült Államok által kezdeményezett Venezuela elleni lépések fokozását.

A Trump-kormányzat egyre ellenségesebben viszonyul a karibi országhoz, kiterjeszti a szankciókat, sőt, még katonai „lehetőséggel” is fenyegetőzik.

Iván Duque (baloldalt) az Egyesült Államok Venezuela-politikájának készséges szövetségese - Fotó: Kolumbiai Elnöki Hivatal

Nicolás Maduro venezuelai elnök január 10-én készül megkezdeni második ciklusát, miután megnyerte a május 20-án tartott választásokat, Washington és a térség több jobboldali kormánya nem hajlandó elismerni a választásokat, és lehetséges, hogy a közeljövőben még jobban el akarják szigetelni Caracast. Venezuela többször is elítélte az általa az Egyesült Államok által vezetett destabilizáló erőfeszítéseknek nevezett lépéseket.

Nőtt a feszültség Venezuela és egyes latin-amerikai szomszédai, különösen Brazília és Kolumbia között is. Ennek forrása a venezuelai kivándorlás és a megnövelt katonai jelenlét a közös határok mentén.

Pompeo körútja, aminek célja volt még Kína növekvő térségbeli jelenléte miatt érzett aggodalmak kezelése is, Peruban kezdődött. Miután találkozott Néstor Bardales perui külügyminiszterrel, a CIA egykori igazgatója a venezuelai kormányra gyakorolt „nyomás fokozásának” szükségességét hangsúlyozta.

Pompeo ezt követően Brazíliavárosba utazott Jair Bolsonaro beiktatására. Brazília új elnökével és külügyminiszterével, Ernesto Araujóval való találkozóin Kuba, Nicaragua és Venezuela kormányai elleni közös erőfeszítésekről beszélt.

Később a sajtónak elmondta, hogy neki és brazil szövetségeseinek egyaránt „mély vágya, hogy visszatérjen a demokrácia” Venezuelába.

A szélsőjobboldali Bolsonaro, aki a brazil katonai diktatúra idején a hadsereg kapitánya volt, január 1-én foglalta el hivatalát, miután megnyerte az októberi választásokat. Elnökként mondott első beszédében hitet tett a „zsidó-keresztény hagyományok értékei” mellett, és kijelentette, hogy megszabadítja Brazíliát „a szocializmustól, az óriásira növekedett államtól és a politikai korrektségtől”.

Venezuela kiemelt szerepet kapott Bolsonaro választási kampányában is, amely során a politikus többször azzal vádolta a balközép Munkáspártot, hogy „venezuelai stílusú szocializmust” igyekszik bevezetni Brazíliában. Bolsonaro alelnöke, Hamilton Mourao nyugalmazott tábornok decemberben azt mondta puccs lesz Venezuelában, és hogy Brazília „béketeremtő erőket” fog küldeni.

Pompeo körútjának utolsó állomása a kolumbiai Cartagena volt, ahol Iván Duque kolumbiai elnökkel találkozott, és közös sajtótájékoztatót is tartottak.

Az amerikai tisztviselő elmondta, hogy a megbeszélés fő témája az volt, hogy működjenek együtt abban, hogy segítsenek a venezuelaiaknak „helyreállítani demokratikus örökségüket”, és hozzátette, hogy Kolumbia „természetes vezetője” ezeknek az erőfeszítéseknek.

Duque a maga részéről kijelentette, hogy „minden olyan országnak, amelyek védik a demokráciát, egységesen kell elutasítaniuk a venezuelai diktatúrát”, és hozzátette, hogy a Kolumbiába érkező venezuelaiaknak humanitárius segítségre van szükségük. Az ENSZ adatai szerint 2015 óta 2,6 millió venezuelai hagyta el az országot, közülük több mint egymillióan Kolumbiába mentek.

Duque, aki Álvaro Uribe korábbi elnök pártfogoltja, többször is találkozott már amerikai tisztviselőkkel, hogy megvitassák a Venezuelára helyezendő fokozott nyomásgyakorlást. Venezuela és Kolumbia között nincs diplomáciai kapcsolat, amióta Duque 2018. júniusi megválasztása után nem volt hajlandó nagykövetet kinevezni Caracasba.

Ezenkívül a hírek szerint Bolsonaro és Duque is beszéltek egymással telefonon, többek között arról, hogy közösen kell keresniük „megoldásokat” a venezuelai válságra.

Mindezekre reagálva a venezuelai kormány Pompeo körútjával kapcsolatban kijelentette, hogy az egy újabb példája annak, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a belügyeibe. A venezuelai külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében a venezuelai külügyminiszter „határozottan elutasította Pompeo külügyminiszter beavatkozó hozzáállását”.

Caracas hasonlóképpen nyilatkozott Pompeo és Duque találkozójáról is, elítélve az Egyesült Államok arra tett erőfeszítéseit, hogy „letörje a venezuelai emberek szuverenitását és önrendelkezését”, és felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy Kolumbia területét használhatják egy Venezuela ellen indított agresszióhoz.

A venezuelai hatóságok nem hagyták szó nélkül Duque azon vitatott kijelentését sem, amelyben megköszönte az Egyesült Államok „döntő” segítségét Kolumbia függetlenségének kétszáz évvel ezelőtti kivívásához, noha a történészek még nem erősítették meg ezt az állítólagos történelmi adatot.

Maduro elnök egy nemrégiben Ignacio Ramonetnek a VTV állami televízióban adott interjújában beszélt a latin-amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről. Azt mondta a beszélgetés során, hogy a térség jobboldali projektjei „nem életképesek”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Bolsonaro „ezüst tálcán kínálja fel Brazíliát az amerikai transznacionális vállalatoknak”.

Írta: Lucas Koerner

Forrás: venezuelanalysis.com

Fordította: Latin-Amerika Társaság