2018. április 7-én őrizetbe vették Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil elnököt, és a curitibai börtönbe vitték, hogy megkezdje tizenkét éves büntetésének letöltését. Lula 2003 januárjától 2011 januárjáig volt Brazília államfője. Annyira népszerű volt, hogy még a hivatalából való 2011-es távozásakor is 90 százalékos támogatást élvezett.
Miközben Kuba arra a nemzetgyűlési ülésére készül, amelyen a Raúl Castro helyére lépő új elnököt megválasztják, fontos áttekinteni az ország választási folyamatát, hogy eloszlassunk számos félreértést arról, hogy pontosan hogyan is működik a karibi szigetország választási rendszere.
A hét végére az 1959-es forradalom óta először Kuba vezetője nem egy Castro lesz.
Ebben a hónapban a kubai Raúl Castro második elnöki ciklusa végén távozik a politikából, miután az 1959-es forradalom óta a legnagyobb változásokat indította el a szigetország gazdaságában, politikájában és társas kapcsolataiban. Most, amikor egy évtizednyi kormányzás után visszavonul ezek a változások még mindig folyamatban vannak. A 2011-ben elindított mélyre hatoló gazdasági reformok legfeljebb félig készek, és a változások üteme lelassult. Kuba politikai intézményeinek megerősítésére tett erőfeszítései a generációs vezetői átmenet stressztesztje előtt állnak. A kubai átlagemberek jobb életet és több beleszólást szeretnének. Vajon Miguel Díaz-Canel, Raúl legvalószínűbb utóda, képes lesz-e ezeket a változásokat befejezni?
A peruiak demokráciába vetett bizalma mélyponton van: mindössze a lakosság tizenhét százaléka gondolja úgy, hogy az ország vezetése „az egész népesség javáért kormányoz”, és csak negyvenöt százalékuk támogatja a demokráciát, mint kormányzati rendszert.
10. oldal / 69
