Haiti, az első latin-amerikai ország, amely kinyilvánította függetlenségét, és a világ első fekete köztársasága, ma ünnepli 215. évfordulóját annak, hogy arra kényszerítette Franciaországot, hogy adja fel gyarmati követeléseit a korábban Saint-Domingue néven ismert rabszolgatartó ültetvény fölött.

A Karibi Közösség (Caricom) főtitkára, Irwin LaRocque kedden gratulált Haitinek, és kiemelte az ország ellenálló-képességét, bátorságát és elhivatottságát.

A függetlenség kikiáltója, Dessalines tábornok (a képen) visszaállította a sziget őslakos elnevezését - Fotó: Archív

A francia forradalom (1789-1799) után több mint félmillió rabszolgasorban tartott fekete követelte a rabszolgaság eltörlését az egykori gyarmaton. Franciaország megtagadta ezt, ami fegyveres felkeléshez vezetett. A felkelés során három-ötezer közöttire tehető a felkelés során meggyilkolt fehér férfiak és nők száma.

A rabszolgaság eltörlését kihirdető Toussaint-Louverture vezetésével a korábbi rabszolgák 1791 és 1804 között háborút vívtak Franciaország ellen. Végül Jean-Jacques Dessalines tábornok mért végső csapást a francia seregekre, és kikiáltotta a sziget függetlenségét, visszaadva annak őslakos elnevezését: Ayiti.

1804. január 1-én a francia gyarmat Saint-Domingue-ből Haiti Köztársaság lett, miután több mint egy évtizedig harcolt a francia rabszolgatartás és gyarmatosítás ellen. Ez volt Amerika történetének legsikeresebb rabszolgafelkelése, amely egyedüliként vezetett egy új állam megalakulásához.

LaRocque Jovenel Moïse haiti elnöknek küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy meg kell emlékezni „a haiti forradalom történelmi időiről, és annak a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében az akadályok felett aratott győzelmére”.

Fontos ma erre emlékezni, amikor Haiti politikai és gazdasági válsággal néz szembe, amely az utóbbi időben országos méretű tüntetésekhez és sztrájkokhoz vezetett a korrupció és a többség számára romló életkörülmények ellen, abban az országban, ahol a tízmillió lakos fele napi két dollárnál kevesebb pénzből él.

Haiti problémái hosszú időre nyúlnak vissza.

A köztársaság létrejötte óta Haitinek illegális adóssággal kellett megküzdenie. A tengeri és diplomáciai blokád feloldásáért ugyanis Franciaország 150 millió aranyfrank megfizetését követelte a korábbi francia rabszolgatartók javainak kisajátításáért. Számos becslés szerint ez az ország akkori éves jövedelmének tízszeresét jelentette.

Tizenkét hadihajó 500 ágyúval a fedélzetén állomásozott Haiti partjainál, azzal fenyegetőzve, hogy újra megszállják és rabszolgasorba taszítják az országot. Haiti több mint egy évszázadon keresztül fizette vissza adósságát, ami miatt csak korlátozottan tudott befektetni az infrastruktúra, a szociális szolgáltatások és ipari fejlesztésébe.

1947-re sikerült az országnak végül kifizetnie a kártérítést a rabszolgatartóknak és embercsempészeknek. Eközben el kellett szenvednie az Egyesült Államok tizenkilenc évig (1915-1934) tartó megszállását, amely során az etnikai egyenlőtlenségek tovább nőttek.

2004-ben Haiti hivatalosan is visszakövetelte Franciaországtól kifizetett pénzt, mert az szerinte olyan „súlyos igazságtalanság” volt, amely megakadályozta a szigetországot abban, hogy ugyanolyan mértékben fejlődhessen, mint más országok.

Franciaország eddig Haiti összes, az illegitim adósság visszafizetésére vonatkozó követelését visszautasította.

Forrás: teleSUR English

Fordította: Latin-Amerika Társaság